Európai adunk-veszünk
Angela Merkel kancellár menekültügyben igazán elmondhatja, hogy „törököt fogtam, de nem ereszt”. Amióta tavaly ősszel kijelentette, hogy „Wir schaffen das” – azaz: „meg fogjuk oldani”, másról sem szól a német politika, mint a menekültekről. Kiderült, hogy ez az újkori népvándorlás sokkal nagyobb gondot jelent, mint azt Merkel hitte.
A kölni szilveszteréjszaka eseményei után elkezdődtek a bajok Németországban is. A lakosság támogatók és ellenzők táborára szakadt. Pártpolitikailag pedig elkezdett felnőni az AfD (Alternative für Deutschland) nevű párt. Hirdetvén, hogy az ország számára Merkelén kívül van másik alternatíva is. Most lesz a hétvégén három tartományi választás. Nagy kérdés, mi lesz a végeredmény a CDU – Merkel pártja – számára.
Egy azonban biztos: a merkeli menekültpolitika kezd csődöt mondani. A minap már az ARD egyik politikai műsora is arról értekezett, hogy helyette a győztes Orbán Viktor elképzelése lett. Azaz befogadás helyett meg kell védeni – ha kell drótkerítéssel – Európa határait. Merkel ez ellen kézzel-lábbal tiltakozik. Ő a törökökre tette fel a menekültügy rendezését. A törökök persze látják a német kancellár szorult helyzetét, és megpróbálnak minden előnyt a maguk számára az EU-tól kicsikarni.
Mindenekelőtt pénzt, több pénzt szeretnének. Eddig hárommilliárd euró volt az ígéret, most ennek a dupláját kérik. Ennek fejében visszaveszik a görögöktől az ott tartózkodó menekülteket. De csak úgy, hogy minden szíriai visszavett helyébe az EU biztosít valamelyik tagországában egy szíriainak helyet. Egyet veszünk, egyet adunk. Csúnya egy ügy ez. Nem véletlen, hogy – élen Orbán Viktorral – több európai ország tiltakozik ellene.
Ezen kívül szeretnének EU-s vízummentességet is a törökök. Ezt sokan nem szeretnék. A magyarok például a mostanság elfelejtett ukránoknak szeretnék ezt előbb megadni. A franciák, németek pedig attól rettegnek, hogy a szíriai, afgán menekültek helyett elözönlenék Európát a törökországi kurdok. Akiket a törökök kegyetlenül elnyomnak. Több milliónyi kurd menekült pedig végképp nem hiányzik Európának. A törökök persze nem szívbajosok. Szeretnék még felgyorsítani az EU-belépési tárgyalásokat is. Ez meg az ősi ellenségeknek, Görögországnak, Bulgáriának nem tetszik. A ciprusiakról nem is beszélve.
Summa summarum, Európa kiszolgáltatta magát annak a Törökországnak, amelyiket eddig lediktatúrázott. Miközben a mosolygós képű török miniszterelnök Brüsszelben körülrajongtatja magát Tusktól, Merkeltől, Junckertől, addig otthon gumilövedékekkel lövik a női jogokért tüntető asszonyokat, megostromolnak lapszerkesztőségeket. Most ez nem számít.
Ennek ellenére a hétfői EU-csúcson egyértelműen kiderült, hogy egyetlen eredménye a megbeszélésnek az, hogy a balkáni menekültút Macedóniánál bezárult. Az osztrákok, szlovének, horvátok, magyarok kemény határvédő politikája győzedelmeskedett. Majd a jövő héten ülnek le újra a törökökkel.
Mert a török, ha megfogják, nem ereszt.