Hisztigenerátor
Nem az a tulajdonság, mivel érdemes büszkélkedni. Hány meg hány szülő süllyedt el szégyenében az utcán, vagy bármely nyilvános helyen, mikor csemetéje (meg nem kapva, amit akart) hisztirohamának minden effektjével ejtette rabul a környező tekinteteket.
Sokan azt hiszik, hogy maga a hiszti a gyermekkor szülői próbatétele, és a gyerkőc azon akarata, hogy megtudja, meddig mehet el szülőjével szemben. Aztán még jó páran gondolják azt, hogy ezen tulajdonságot a szebbik nem képviselőinek néhány tagja később sem tudja elhagyni.
Pedig maga a hiszti nem kor- és nem nemfüggő, a férfiak is ugyanúgy tudnak hisztizni. Mert mi is a hiszti alapja? A makacsság, hogy el akarom érni mindenáron, hogy az legyen, amit "ÉN" akarok. Ez alapján nincs kivétel, mindenki tud hisztizni, csak a milyensége, és a mértéke változó.
Hogy miért lehet hisztizni? Bármiért... Teljesen mindegy, hogy ez egy rúzs, vagy épp egy poszt a képviselő-testületben, vagy épp a rózsaszín macit akarom. A hiszti egy labda, mit odadobtak nekünk, nálad a labda, kezdj vele valamit alapon. A kérdés sokkal inkább az, hogy ezzel a "hisztilabdával" mi mit teszünk. Reakcióként mi is hisztizzünk azon, hogy már megint hisztiznek velünk? Vagy nyugalmat erőltetve magunkra azért se vegyünk róla tudomást?
Ördöngösen jó kérdés, és egyben kiváló kihívás arra, hogy hogyan oldjuk meg úgy, hogy csorba ne essék. Csorba, mondjuk a szülői tekintélyen, mert ha csemeténk egyszer rákap az ízére, és felismeri, hogy ez működik, kreatívan fogja fegyverként használni, szinte kizsarolva azt, mit el szeretne érni.
Ha ez netán női hiszti? Akkor férfiúi tekintélyünkön esik csorba, mikor teljesen felesleges, vagy épp számunkra kényelmetlen szituációban fogunk landolni. Pasihiszti esetén az okos nő vajon mit tesz? Válaszol saját hisztijével, vagy valóban okos nőként enged kicsit és megoldást próbál találni.
Hmmm. Ne maradjanak ki az idősebb korosztály képviselői sem, hisz ők is tökélyre fejlesztették az évtizedek alatt az érzelmi zsarolás eme kifinomult eszközét.
Minden az adott kapcsolat jellegétől függ a két ember között, ennek megfelelően változik a hiszti, és a hiszti eszköztára is. No, de hogy a címre is kilyukadjak, mi lehet a hisztink generátora? A világunk. Ebből pedig az egyre táguló szűkebb világ, a közeg, ahol élünk.
Mert a hisztit lehet überelni még nagyobb hisztivel, de ha nincs kiváltó ok, nincs rá partner, aki beszáll velünk ebbe a játékba, a legnagyobb hisztigép is leáll. Hisz ez valójában egy bokszmérkőzés, kihívtak minket, be a szorítók közé, de ha mi nem lépünk be, elmarad a meccs.
Mondhatjuk, hogy az hisztizik, aki valamiért fel akarja magára hívni a figyelmet, azért mert szeretetéhes, vagy épp azért, mert túl sok szeretetet kap.
A hisztit tanulni kell, önfejlesztés árán, senki sem születik hisztisnek, csak azzá válik. Az a közeg meg valamiben hibádzik, ahol egy jól kifejlesztett hisztivel lehet elérni bármit. A hisztire legyen válasz egy kedves mosoly, a figyelem csökkentése, jelzés, hogy bár látjuk, de csak akkor fogunk vele foglalkozni, mikor a hisztigenerátor kikapcsolt. Kikapcsolni pedig csak mi tudjuk, senki más...