Tárgyalások és feltételek
Nem szabad úgy tárgyalóasztalhoz ülni, hogy eleve feltételeket szab valamelyik fél
– érvel a NATO egyik volt, német tábornoka a szíriai béketárgyalásokra utalva.
A beszéljük meg, de azok a feltételeink, hogy...
kezdetű tárgyalásaink mindig eredménytelenek voltak, mondja. Aszaddal nem lehet béketárgyalásokat folytatni, ha feltételül szabják, hogy azonnal mondjon le. Az ilyen kezdet képtelenség. És amíg nincs béke Szíriában, a menekültkérdés sincs megoldva.
Kis eredmények azért vannak. Ha azok még csak átmenetiek is. Megállapodás született, hogy felfüggesztik a harcokat – kivéve az Iszlám Állam ellenieket –, addig, amíg bemennek a segélyszállító autók a harci övezetekbe. Élelmet, gyógyszert, ruhát visznek az ostromlott területek közé szorultaknak. Akiket érint, azoknak életmentő ez a kis lépés is.
Egy bizonyos: az arab és afrikai menekültáradat felforgatta Európa békéjét. A nyugati övezet politikusai a most véget ért Müncheni Biztonsági Konferencián erősen megfújták a harci kürtöket. Érdekes módon nem is az Iszlám Állam, hanem Oroszország ellen. Ebből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az orosz légierő – Aszad szárazföldi egységeivel összefogva – igen eredményesen harcol Szíriában. A tétlenkedő nyugatiak most kezdik észrevenni, hogy Putyin időben lépett, és egyre nagyobb befolyást gyakorol az arab övezetre. Olyannyira haragszanak Oroszországra, hogy aki tárgyalni merészel Putyinnal, azzal sem állnak szóba. Az amerikai küldöttség például szabotálta a bajorok fogadását, amit a müncheni konferencia vendégeinek adott a miniszterelnök. Mert Seehofer előzőleg Putyinnál járt. Borítékolható, hogy Orbán Viktort is kemény támadások érik, hogy ellátogat Moszkvába.
Nem ismerhetik a közoktatási lázadók a NATO-tábornok tárgyalási intelmeit. Ők egyenesen 25 pontos feltétellel mentek a tárgyalási asztalhoz. Sőt, a tüntetéstől annyira belelkesültek, hogy most egy ellenkerekasztalt terveznek. Feltételül szabva egyenesen azt, hogy csak az lehet a végeredmény, amit ők akarnak. Hogy ki fog így tárgyalni velük, az nagy kérdés. Ahogy az is, hogy ennek a tüntetésnek mennyi köze volt a közoktatáshoz. Amit én láttam belőle, az nem volt egyéb, mint egy a pedagógusszakmához nem illő, durva politikai fellépés a kormány ellen.
Hiba, hogy a tüntetés kicsúszott a pedagógusok kezéből. Nagy hiba, mert egyértelmű, hogy ez a kormány 2010 óta a pedagógusok újbóli megbecsüléséért állt ki. Béreket emelt, nem is keveset. És belátja azt is, hogy van sok hibája az új rendszernek. Ezeket a kisebb-nagyobb szakmai döccenőket ki is akarja javítani. Megértéssel, de feltételek nélküli tárgyalásokkal.
Szakmai helyett sajnos politikai lett a harc, kormánygyalázással fűszerezve. Ez nem illik a tanárokhoz. Egy pedagógus maradjon mindig példakép. A táblánál is és a Parlament előtt is. Az otromba ordítozásokat pedig hagyja meg a minden tüntetésre odatolakodó politikai csőcseléknek.