2016, az elengedés éve…
Ezt az évet én is az elengedés talajára helyezem, de csak részben. Hiszen nem lehet az elengedést gyakorolni csak úgy önmagában, mert ezzel együtt sok mindent akarok beengedni az életembe. Olyan ez, mint amikor kipakolom a padlást, és kidobálok egy csomó cuccot, amik már nem kellenek. De nem azért teszem, hogy utána legyen egy üres padlásom, amit nézegethetek, hanem azért, mert kell a hely az új dolgoknak. Azoknak az új dolgoknak, amiket szívesen engedek be az életembe.
Ezért hát ebben az évben mindent, ami nem szolgál engem, elengedem. Mindent. Nem válogatok, nem védek semmit, érzésre cselekszem. És a régiek helyére újakat ültetek el. Olyan új dolgokat, amik építenek engem, amiktől több vagyok, amiktől boldog vagyok, amik adnak nekem valami pluszt. Olyan pluszt, ami nélkül kevesebb lenne az öröm a mindennapjaimban.
Nem kell félnünk a változásoktól!
Az elengedés éve. De amiket elengedünk, azok felszabadítják a helyet egy sokkal jobb világnak. Nem félek elengedni bármit. Embereket körülöttem, történéseket, munkát, vágyott dolgokat, vagy be nem teljesült álmokat. Hisz az egész élet erről szól. Néha elengedünk és bezárunk egy ajtót. De tudjuk, hogy helyette kinyílik egy másik. Az a világ, amit igazán megérdemlünk.
Ezért nem kell félnünk a változásoktól. Mert az csak jót hozhat magával. Bár tartunk az ismeretlentől, de a végén mindig azt mondjuk, de jó hogy megtörtént... Én nem teszek mást, mint várakozással és izgalommal tekintek az új „padlásomra”, vagyis a 2016-os évre, ami biztos vagyok benne, hogy csodákkal teli lesz. Mert kinyitom nekik az ajtót és beengedem őket. De nem marasztalom, csak élvezem az itt létük minden egyes pillanatát.
D.O. Judith – LélekÁllomás
Itt tudsz még találkozni velem: www.lelekalllomas.hu és LélekÁllomás facebook oldal