Az év asszonya
A Financial Times Angela Merkelt választotta az év emberének. A lap szerint a kancellár asszony nemcsak befogadta a menekülteket, hanem gesztusával egy csapásra megváltoztatta a fasizmus óta Németországról csak igen lassan olvadó negatív megítélést. A menekültek jó fogadása, nagyot emelt az ország imázsán. Ha bejön Merkel számítása, akkor Kohlhoz mérhető kancellár lehet.
Ha bejön a számítása – tegyük rögtön hozzá. Ő maga erről meg van győződve. A minapi CDU-pártnapon honeckeri méreteket öltött az ünneplése. Még el sem kezdte a beszédét, máris felállva, vastapssal köszöntötték párttársai. A beszéd után pedig nyolc percig (!) tapsolták. Merkel nem éppen szerénytelenül utalt is arra, hogy a korábbi német kancellárok – Adenauer, Erhard, Brand, Kohl – mélyen beírták a nevüket a német történelembe. Kvázi: ő sem szeretne lemaradni.
Politikai elemzők szerint azonban elég kétes érdem azzal történelmi érdemeket szerezni, hogy több millió muszlim menekültet befogadott az országba. Ne felejtsük, már van ott 5 millió török is. Ez a most benyomult tömeg, a családtagokkal és a folyamatosan érkező újakkal kiegészülve, 8-9 milliós is lehet. Pár év, és 14-15 millió muszlim fog élni csak Németországban. Ez még ennek a gazdag országnak is súlyos problémákat fog okozni. Pénzügyileg is – ezt még bírnák –, de szociálisan, kulturálisan mindenképp.
Egy iskolázatlan (82%-a a menekülteknek állítólag semmiféle használható képzettséggel nem rendelkezik!), más kultúrában szocializálódott, az európaitól eltérő normákat követő, milliós tömeg integrációja sok-sok évtizedig eltarthat. Ha egyáltalán lehetséges. Ezt, az egyre inkább a konzervatív középről baloldalra sodródó, Merkel kancelláron kívül mindenki tudja. Most jön elő az NDK-s nevelés, mondják ellenségei.
Mondhatnánk, legyen ez Németország problémája. A baj csak az, hogy Merkel ezzel tökéletes politikai káoszt okozott az Európai Unióban. Eddig elsősorban gazdaságilag mutatkoztak meg a különbségek a régi és az újabb EU-s országok között. Most már konkrét politikai nézeteltérések is vannak. A volt keleti blokk – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Csehország és a Baltikum három országa – hallani sem akar a merkeli menekültpolitikáról. De Finnország sem, Dánia sem, sőt Franciaország és Anglia sem. A spanyolok meg már régen nem. A görögök fütyülnek mindenre és igyekeznek minél gyorsabban Németország, Ausztria vagy Svédország felé küldeni a Törökországból érkezőket.
Az Európai Unió vezetése – Junckerrel, Schulzcal az élen –, Merkelt támogatja. Így lassan kialakul egy nem kívánatos ellentét az egyes országok vezetői között. Eddig csak Cameront és Orbánt kerülgették. Újabban már a szlovák Fico, a lengyel új miniszterelnök asszony, Beata Szydlo is tüske a balliberális EU vezetők szemében.
Merkel önkényes lépésével így nemcsak „felrázta Európát”, ahogy a Financial Times ünnepli, hanem mélységesen meg is osztotta. Hogy be fog-e vonulni a nagy kancellárok közé, az több mint kétséges.