A gyilkos játszma
Néhány napja az Egyesült Nemzetek Szövetségnek plenáris ülésén egymás után szólalhatott fel az amerikai és az orosz elnök. Mindkettőjük beszédjében központi kérdés volt a szíriai konfliktus, de a megoldást ellentétesen képzelik el.
Míg Obama beszédében egyértelműen jelezte, hogy megoldás csak Asszad szír elnök távozásával képzelhető el, Putyin éppen ellenkezőleg, csak Asszad maradásával látja megoldhatónak a helyzetet. Ugyanakkor mindketten kiálltak az Iszlám Állam elleni harc szükségessége mellett. Aztán a politikai szópárbaj és szembenállás napja után megindult az orosz légierő. Számos bevetésben támadták az Asszad ellen harcolókat, csakhogy nem elsősorban az Iszlám Állam harcosainak állásait, hanem először az amerikaiak által támogatott mérsékelt felkelőket. No, lett is felhördülés! És persze sok minden láthatóvá vált, leginkább az USA és Oroszország közti mérhetetlenül hűvös és bizony tettekbe csapó hangulat, s annak egyik mozgatóereje.
Az Asszad vezette kormány hosszú ideje szövetségese az oroszoknak, akiknek itt található a Földközi-tenger térségében még meglévő egyetlen hadikikötője. Most az oroszok hatalmas fejlesztésbe kezdtek. Katonai légikikötő, tengeri hadi bázis fejlesztése, jelentős számú páncélozott jármű áttelepítése. Ez persze idegesíti az amerikaiakat. Az oroszokat meg az idegesíti, hogy a Szovjetunió szétesése után elvesztették geopolitikailag jelentős katonai bázisaikat.
A fordulat évében megegyezés született arról, hogy a NATO nem terjeszkedik. Nézzék meg, a Varsói Szerződés hány tagállama lett azóta NATO tag.
Oroszország úgy érzi, bekerítették. Nem jogtalanul! Miután az oroszok újra erősödtek, jött a Krím bekebelezése, pontosabban visszaszerzése attól az Ukrajnától, melynek az Hruscsov önhatalmú döntéséig sohasem volt része.
Aztán elindult a donyecki szakadárok mozgalma, melyben – bármennyire tagadják és leplezik – de az oroszok szállítanak fegyvereket, muníciót, sőt annyira „nem vesznek részt” orosz katonák személyesen, hogy több mint 2500 halottjuk és 3200 súlyos sebesültjük „keletkezett”, s közben valaki lelőtt egy maláj utasszállítót.
Emlékeznek az „arab tavaszra”, mely a forradalmak és diktátorbuktatások sorát eredményezte?
Előtte már megszabadították Irakot is a diktátorától. S bár diktátorok kétségtelenül kegyetlen rendet tartottak, de utánuk szinte mindenütt a káosz, állandósult harcok és háborúk, és az Iszlám Állam szörnye: óriási migránsáradat Európába, melyről még az sem biztos, nem jól előkészített invázió-e.
No, ennyi egy világhatalmi játszmából, mely békét nem teremtett, de annál nagyobb bajt nekünk.
Érdekes éveknek nézünk elébe, melyből ezzel az európai stílussal nehezen lehet kijutni. És Somogy megyén is áthaladt több tízezer ember!