No, most Orbán kutyaütő, vagy Európa kiemelkedő politikusa?
Már megint sisteregnek az indulatok Magyarország és a magyar kormány körül. Hetek óta – és már sokadszorra – rasszisták vagyunk és kegyetlenek, ősbarbárok, akik a humanitásnak és emberi érzékenységnek legkisebb jelét sem mutatják a migránsok felé. Szerencsétlen menekültek rosszabb helyzetbe kerültek földünkre lépve, mint amiről elindultak, hajtogatja a nyugati sajtó és a magyar csaholó kórus.
Az osztrák és a román kormányfő a holokausztra célozgat. Kicsit furcsa megközelítés, hiszen Magyarországon a német bevonulást ’44-ben a budai várban sortűz fogadta, míg Bécsben korábban ünneplő tömeg. Romániában a Vasgárda már a háború első szakaszában megkezdte a zsidók összegyűjtését és elpusztítását. Magyarországon viszont 1944 július elején Koszorús ezredes páncélosai Horthy parancsára megakadályozták a csendőrpuccsot. A Kormányzót a Nürnbergi per során csak tanúnak idézték be. De azért mi vagyunk a holokauszt legszörnyűbb bűnösei.
Jól körül vagyunk véve újságírókkal idehaza és külföldön, akik mindig bemutatják, milyen alkalmatlan, embertelen és szélsőséges az Orbán-kormány. Magyarországnak tényleg sikerült igen rossz hírét kelteni a világban. Olyannyira, hogy egyre többeknek tűnnek fel az egybecsengő túlzások.
Ugyanakkor egyre több az ezzel ellentétes hang is, részben a gazdaság oldalán, részben külföldi politikusok szájából.
De tegyünk egy kis visszapillantást: 2010-ben a kormány a szakadék szélén vette át a gazdaságot és mentette ki onnan. Államadóságunk szinte finanszírozhatatlanná vált, napi fizetési gondok voltak, a multik viszont igencsak ügyesen beépítették saját extraprofitjukat. Orbánék az első intézkedések egyikeként felszámolták a nyugdíjpénztárak kiterjedt rendszerét. Lett is belőle igen nagy hörgés. Nem csoda, hiszen kiderült, hogy a vezetők igencsak luxus körülmények közt éltek, drága kocsik, igen magas fizetések, miközben e pénztárak többsége messze nem termelte az elvárható nyereséget, sőt több veszteséges volt. A magyar állam átvállalta a megtakarított nyugdíjak kifizetését, és a pénztárakban lévő pénzt visszaforgatta az államadóság törlésébe. Aztán jött a bankadó, még nagyobb hörgéssel. Magyarország a Gyurcsány-Bajnai időszakban bankparadicsom volt, extraprofitokkal. Nemcsak a bankok, a külföldi sajtó, de az EU minket szidott. Aztán szép csendben másutt is lett bankadó.
A svájcifrank-hitelnél végleg elszaladt a ló, akarom mondani a frank árfolyama. A legtöbb hiteles fizetőképességének határára érkezett. Aztán a kormány és a parlament kibogozta a jogi hátteret, és a végtörlesztők adósságánál a többlet 1/3-át a bankok fizették ki. Aki nem tudott végtörleszteni, az beléphetett az árfolyamgátba, s a tőlük jogtalanul beszedett összegeket is visszafizették. És ekkor a sok szidás után megtört a jég. Egyre több külföldi politikus dicsérte hangosan Orbánt és kormányát az adósságválság kezelése kapcsán.
Csak közbevetve, egész Európa minket köpködött az új alkotmányunkba írt „keresztény” jelző miatt. Hát, nem markánsan fontos ez most földrészünkön? S csak nálunk van alkotmányba rögzített válasz.
A migránsválság magyarországi kezdetén nemcsak a menekültek és leginkább álmenekültek özönlöttek az országba, de röpködtek külföldről a szitkok és becsületsértések is. Pedig Orbánék viszonylag gyorsan intézkedtek. Döntöttek a falról, mely villámsebességgel fel is épült. Csak így lehet biztosítani a schengeni határokat és a regisztrációt. A regisztrációt, mely elől az illegális határátlépők megpróbálnak kibújni. Miért is? Hát annak bizony súlyos okai vannak, de nem a menekültprobléma.
No, az elmúlt 10 napban aztán az osztrákok és a németek is megízlelhették a migránsinváziót. Európa politikusai nem egységesek, de sokszor össze is vannak zavarodva.
S mi is a baj Orbánnal és kormányával? Leginkább az, hogy felismerték a külföldi tőke játékait és „a bankok és a multik Európájából” sikerült kibújniuk, ráadásul ezzel másoknak is példát adtak.
Persze a 70-es 80-as évek „létező szocializmusa” után hatalmukat átmentő és mérhetetlenül meggazdagodott elitnek sem tetszik az Orbán-kormány politikája. Ütik, rúgják, ahol és amikor csak lehet.
A nemzetközi sajtó egy része ma démonizálja Orbánt, más része viszont kezdi Európa egyik leghatékonyabb politikusának tekinteni.