Európa kontra Európa

A Nobel-díjas Kertész Imre nemrég megjelent kötetében az európai kultúra hanyatlását, megsemmisülését vizionálja. Ebben meghatározó szerepét látja a muszlim kultúra drasztikus terjedésének. Valóban, a nyugati államokban egyre inkább teret nyer az iszlám. Nagyobb városokban egész negyedeket töltenek ki. Gyorsan szaporodnak a mecsetek is, miközben keresztény templomokat zárnak be. Kialakultak a NO GO, belépésre nem ajánlott városnegyedek is. 

Európa nagy ellentmondása a migráció körül alakult ki, mely persze nemcsak muszlimokat jelent. Egyrészt migránsokra igen nagy szükség van. A hagyományos európai nemzeteknél az önreprodukció csúnyán felborult. Németországi jogász professzor barátom a németek önreprodukcióját 1,2 gyerek/család arányra saccolja. Ismereteim szerint ez a muszlim hitűeknél eléri, de inkább meghaladja az 5 gyerek/család arányt. Tehát az arab és török családoknál kb. négyszeres a szaporulat a németekéhez viszonyítva. Ráadásul a gyermekek szülésének időpontja előbbieknél jóval korábbra esik. 

Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, 2060-ra durván becsülve Németország lakossága min. 50% iszlám hitű lesz. Ha ehhez még hozzá vesszük az iszlám radikalizálódást, bizony, egyre nagyobb európai területeken jelenik meg a saria, az iszlám törvénykezés. Franciaországban sem jobb a helyzet, délen állítólag ma már több mecset és moshé van, mint keresztény templom.

Magyarországon ez év szeptember 10-ig 167 000 bevándorlót regisztráltak hivatalosan, s nincs adat arra, hogy a hívatlanul érkezettek hány százaléka kerülte ki a hivatalos utat. Görögország, bár a schengeni szabályozás alá tartozik, gyakorlatilag nem végez regisztrációt, és Olaszországból is regisztrálatlan menekültek érkeznek, s ha mi regisztráljuk őket először, hozzánk utalhatóak vissza azok, akik nem bizonyulnak valódi menekülteknek.

Magyarország most az ütközőzóna, s szerencséje van, ha átengedheti a migránsok többségét.

Európa dilemmája, hogy nem szervezte meg saját önreprodukcióját! Egyszerre szorul rá a nagyszámú külföldi munkaerőre, hogy fenntartsa saját életszínvonalát, s közben fizetheti azok szocializációját, átmeneti ellátását, iskoláztatását és beillesztését, vagy viseli annak következményét, ha sokan nem illeszkednek be.
Európa ördögi körbe kergette önmagát. Fejlődésfilozófiája mára a leépülés filozófiájává vált.

Ez igen meg fogja feküdni Európa gyomrát és a következő nemzedékek jövőjét.

Miközben kétségbeesetten próbálja megteremteni az eddig elért életszínvonal minimum megtartását, közben saját nemzeti identitását adja fel. Sajnos nem kicsit a miénket is. 

Egy barátunk svájcifrank-hitelből kimenekülve Ausztriában csontozza a disznófejeket. Kezdés előtt Platón államelméletét olvassa mobil-interneten, hogy legyen min gondolkodnia a falanszterben végzett munka közben. Igaz, ő kivétel, de azért tízezrek végeznek alacsonyabb szintű munkát a nyugat rabszolgájaként, mint amit idehaza tehetnének sajnos kevesebb pénzért, de sokkal alkotóbb jelleggel.

Sötétnek tűnik a jövő. Több helyről hallottam olyan becslést, melyek több millióra teszik a már Európában vagy környékén lévő szír menekültek számát. 

Ez igen meg fogja feküdni Európa gyomrát és a következő nemzedékek jövőjét.
S még az „átmenő forgalom”-nak is mi látjuk kárát. A sokmilliárdos költségből vajon hány ezer rászoruló gyermek esélyei javulhattak volna? Mert rászorulók nálunk is sok tízezren akadnak.

Ettől persze valóban rászoruló millió közel-keleti és arab nyomorát igyekeznünk kell enyhíteni. De a problémák gyökerénél kell beavatkozni.