Nagymosás
A nagymosás fogalma még a mosógépek mindennapi használata előtt alakult ki. Amikor összejött egy nagy csomó mosnivaló, akkor következett a nagymosás. Sok víz, és nem kevés erő kellett ahhoz, hogy kigyúrják az összes szennyeződést a ruhákból, törölközőkből és ágyneműkből. A mosást a napon való szárítás követte, amikor a friss, tiszta ruhaneműt a nap sugarai megszárították, és tiszta energiával töltötték meg.
Nagymosást azonban nem csak a ruhaneműekre lehet alkalmazni. Az emberi testet, lelket is meg kell néha tisztítani. Most itt nem a napi zuhanyozásra gondolok, hanem a belső tisztításra. Ehhez is a legjobb a víz. Igyunk minél több tiszta vizet, ami először a gyomrunkba jut, majd innen felszívódva bejut a sejtjeinkbe, átmossa szervezetünket, kimossa belőlünk a lerakodott káros anyagokat, a szennyeződéseket.
Ha már tiszták vagyunk belül, akkor jöhet a lélek megtisztítása. Próbáljuk meg ezt is a víz segítségével. Keressünk egy természetes vizet. Én legjobban a tengert szeretem, de lehet ez tó, folyó, patak, vagy végső esetben egy medence is. Amikor kiválasztottuk a vizet, mártózzunk meg, majd ússzunk. (ha másképp nem, gumimatraccal…). Érezzük, ahogy a hosszú karcsapásaink alatt áramlik a víz, érezzük a hullámok lágy ringatását, élvezzük, ahogy a bőrünket körülveszi a tiszta víz. Teljesen körülveszi testünket.
Lazuljunk el, és érezzük azt is, ahogy lelkünket áztatják a hullámok. Lassan feloldódnak a vízben a lelkünket nyomasztó gondolatok, feloldódik a napi stressz, a múlt, a jövő, a nyomasztó érzések, az elvárások, feloldódnak a beteljesületlen vágyaink, csalódásaink, feloldódnak a bennünk lakozó lehúzó, rossz energiák, a düh, a problémák, és minden, amitől szenvedünk. Feloldódnak régi, nem teljesített ígéreteink, és feloldódnak azok is, amiket mások ígértek nekünk. Feloldódik minden érzés, elvárás, kényszer, ami már idejét múlta, ami már nem kell, amire már nincs szüksége a lelkünknek. Feloldódik, és a tiszta víz egyre jobban kiáztatja belőlünk. Addig úszkáljunk, míg lelkünk teljesen tisztára mosódik.
Úszás után kifekszünk a napra, és mire az utolsó vízcsepp is leszárad a testünkről, a nap sugarai teljesen megtöltik lelkünket friss, tiszta fénnyel, energiával.
