Ízekre szedve
Ilyenkor, mikor odakint tombol a kánikula, és literszámra isszuk a vizet, hogy pótoljuk, amit kiizzadtunk, nem is nagyon tudok másról írni, mint a nyárról…
Még szerencse, hogy annyi mindent el lehet mondani róla. A nyárnak, mint minden évszaknak, vannak jellemző színei, illatai, helyei. De én most ízeire szedem a nyarat. Mert a nyárnak ízei is vannak, amelyek leginkább csak a nyárhoz kapcsolódnak.
A nyár ízeit elsősorban a nyáron érő rengeteg gyümölcs adja. Szinte most is érzem a számban a pirosló nyári almák savanykás ízét, a vajsárga körték mézédes húsát, a kajszi- és az őszibarackok csodáját. Persze nem maradhat ki a kedvencem sem, a nagy víztartalmú, zöld hasú görögdinnye, ami felvágás után gyönyörű pirosló belsejével csábít. És névrokona, a sárgadinnye sem maradhat el mellőle.
A gyümölcsökön kívül is vannak olyan ételek, amelyeket leginkább nyáron eszünk, vagy a meleg miatt, vagy pedig az elkészítési módból adódóan. Ilyen például a fagyi. Egy tölcsér fagyiról többnyire mindenkinek a nyár jut az eszébe. A gyerekeknek főleg.
A rostélyon sültek is a nyárhoz tartoznak, mert milyen élvezet, amikor a konyha kiköltözik a szabadba, és igazi parázson sül az ebédünk, amit ott helyben el is fogyasztunk, amint elkészül.
Az ízekben és színekben egyaránt bővelkedő salátákról sem feledkezhetünk meg. Ilyenkor érik a kertekben a paradicsom, a paprika és az uborka, és most friss fűszernövények is kerülnek rá. A nyári saláták nem csak finomak, de szépek is.
Én nagyon szeretem a nyarat. Az összes ízével, tarka színeivel, és a forró napjaival együtt.
