Utazás
A nyár utazásra csábít. Ilyenkor még olyanok is útra kelnek, akik egyébként ritkábban mozdulnak ki otthonaikból.
Az utazás célja leginkább a kikapcsolódás, a pihenés. És valljuk be, hogy a nyári kánikulát sokkal kellemesebb egy vízparti környezetben tölteni, mint átforrósodott otthonunkban.
Persze nem mindenki vízpartra utazik. Van, aki távoli városokat szeretne felkeresni, van, aki erdei sétákra vágyik, tavakat, barlangokat, természeti csodákat, és ember alkotta csodákat is szívesen megnézünk.
Ez mind kikapcsolódást jelent, a munkával-, vagy tanulással töltött mindennapok után.
Minden utazás egy beavatás. Új élményeinkből mindig tanulhatunk valamit, ötleteket meríthetünk, amelyektől kicsit megváltozik valami körülöttünk. És ezáltal mi is kicsit megváltozunk.
Utazásaink során új embereket ismerhetünk meg, új barátokra lelhetünk, tanulhatunk tőlük valamit, ugyanúgy ők is tőlünk.
Útjaink közben új tájakat ismerünk meg. Sziklás hegyekkel találkozhatunk, meredek lejtőkön ereszkedhetünk, vagy ha úgy tetszik, domb nélküli, sík vidéken sétálhatunk. Patakokat ugorhatunk át, vagy folyókon, tavakon, tengereken csónakázhatunk, hajózhatunk. Más növényeket láthatunk, mint otthon. Ismeretlen ételeket kóstolhatunk, más ízekkel, más eszmékkel találkozhatunk. Más gondolatok fordulnak meg a fejünkben, mint egyébként.
Mikor elutazunk, figyeljünk tehát oda. Ne felejtsünk el szétnézni ott, ahová megyünk. Vegyük észre a táj jellegzetességeit, a víz színét, a növények sokszínűségét.
Vegyüljünk el az őslakosok között, figyeljük beszédüket, próbáljuk fel a helyi népviseletet, és képzeljük el, milyen lehet ott élni. Kóstoljuk meg kedvenc ételeiket, italaikat, hallgassuk meg dalaikat. Halljuk meg üzeneteiket, amiket mondani szeretnének nekünk, és legyünk hálásak mindenért.
A tengerparton ne csak a napon sütkérezzünk, látogassuk meg kora reggel a kikötőt, csodáljuk meg a halászhajók zsákmányát, és ne mulasszuk el megnézni a halpiacot sem.
A hegyvidéknek ne csak a „levét” kóstoljuk meg, vagyis a helyi borkülönlegességeket, hanem tegyünk sétát az erdőben is, tisztítsuk ki tüdőnket a fák segítségével.
A vizeket élvezzük ki, ússzunk, csónakázzunk, tisztuljunk. Mossuk ki magunkból a fáradtságot, az idegeskedést, a stresszt.
Idegen városban figyeljük meg a házak formáját, díszeit, az ablakok nagyságát, a bejáratok érdekességeit, a kerítéseket, a kerti növényeket, és képzeljük bele magunkat, mintha ott élnénk. Milyen érzés lehet…
És közben engedjük el magunkat, és pihenjünk. Az utazás alatt ne foglalkozzunk gondjainkkal, éljük bele magunkat a pillanatba, gondolkodjunk az új dolgokon, amiket láttunk, tapasztaltunk.
Az útról hazatérve egy kicsit mások leszünk, pihentebbek, nyugodtabbak, élményekkel és gondolatokkal gazdagabbak. Ez jó. Ezért utazunk.