Görögország többet érdemelt volna
Nézem a görög kormányt, hallgatom tanácsadóik hablatyolását, és az az érzésem, hogy kísértetiesen hasonlítanak a Gyurcsány-csapathoz. Öt hónapja kormányoznak, és hibát hibára halmoznak. Tipikus szociálliberális alakulat. Úgy tesznek ők is, mintha kormányoznának. Választást nyertek úgy, hogy ígértek, hazudtak a népnek reggel, délben és este. Azok pedig hittek nekik. Jóllehet sem fegyver, sem paripa nem volt Ciprasék kezében. Ahogy 2006-ban Gyurcsányékéban sem. Ideologizálnak, miközben a legfontosabbhoz, a gazdasághoz, a pénzügyekhez az égvilágon semmit sem értenek.
Amikor ezt a jegyzetemet írom, még nem ismerem a népszavazás eredményét. Az előkészületek elképesztőek. Kiáll a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és az egész kormány, és arra biztatja a választóit, hogy szavazzanak ellent az EU ajánlatának. Emlékeznek, Gyurcsány hasonlót tett a kettős állampolgárság ügyében, a népszavazáskor. Magyar nemzettársai ellen szólította fel a szociálliberális választókat. Amíg az akkori Magyarország „csak” súlyos érzelmi, erkölcsi vereséget szenvedett, Cipras egyenesen országa sorsával játszik. Az EU és a Világbank elment a falig Görögország esetében. Öt hónapja megy ez a húzd meg ereszd meg őrület úgy, hogy közben a kormány semmit okosat nem tett.
Nézem a görög kormányt, hallgatom tanácsadóik hablatyolását, és az az érzésem, hogy kísértetiesen hasonlítanak a Gyurcsány-csapathoz. Öt hónapja kormányoznak, és hibát hibára halmoznak.
Ellenkezőleg. Fedezet nélkül visszavettek hivatalnokokat, tovább emelték a nyugdíjakat. Egy óvónői nyugdíj például 1400 euró. Cirka 450 ezer forint. Szocialista módi. A mieink is így tettek a pénzügyi háttér nélküli tizenharmadik havi nyugdíjjal. Amikor a görög családok nem tudnak a megélhetésükre, a gyerekeiknek a saját megtakarításaikból pénzt felvenni, a nyugdíjasoknak kinyitnak a bankok. Érti ezt valaki?
Már többször is leírtam, hogy Magyarországnak óriási szerencséje volt 2010-ben, hogy létezett egy erős, kormányzásra alkalmas pártja, a Fidesz. Vele egy olyan kvalitású miniszterelnöke, mint Orbán Viktor. És gazdasági szakemberei, mint Matolcsy vagy Varga Mihály. Mellettük pedig egy nagy tapasztalattal rendelkező csapat. Mi is megkíséreltük a görög utat. Kértük, hogy az EU és a Világbank lazítson a szorításból. Nekünk nem engedtek. Orbán Viktoréknak azonban volt egy B-terve is. Nem tárgyalgattak, nem kuncsorogtak tovább, hanem rendhagyó gazdasági lépéseikkel, ha lassan is, ha áldozatokkal is, de rendbe tették az országot. A Cipras vezette teljesen tapasztalatlan – mindamellett nagyképű – szocialista társulat pedig végképp gazdasági csődbe vezette Görögországot.
Fontos a „gazdasági” jelző. Ha gazdaságilag előre mentek volna, és a problémáik máshol lennének – például az imádott „demokrácia-deficittel” vagy hasonló blődséggel lenne gond a görögöknél, nem hinnék az EU-nak és a Világbanknak egy percig sem. A pénz, a gazdaság azonban nem ideológiai kérdés, ott a számok beszélnek. A görög számok pedig katasztrofálisak.
Nagyon sajnálom a görög népet, de ők választották a kormányaikat. Ráadásul legutóbb olyan pártra szavaztak, amelyik végképp kiírta magát Európából.