Másnapok
Amikor az Úr korántsem tökéletes művét befejezte, megpihent, ma úgy mondanánk, munkaszüneti napot tartott. Vagy fennkölten gondolhatjuk azt is, ünnepelt. Sőt tudjuk, az ünnep után mit csinált, hát amit mostani követői is projektzárás után, korrigált, parancsokkal, nővel.
Ám műve így sem lett tökéletes, azt csak teremtménye, az ember érte el, amikor megalkotta Legolandet, ezt a tökéletes, bármikor bővíthető, ám minden bővítés után tökéletesnek megmaradó világot.
Ez jutott eszembe így az ünnep elmúltával, a közel sem tökéletes világ gravitációval mozgatott darabjai háborítatlanul keringnek tovább a Tejút spirálkarjában, jól tudva, hogy a teremtett lények illúziói nem számítnak.
Külön világot alkotok magam, kerengő bolygó friss humusza lelkem
- írta az ünnep ihletője, igen, ez a külön világ lehet az egyetlen kapaszkodó, amikor a világok végképp kihűlnek.
Talán említettem már, hogy hosszú autós útjaimon verseket mondok magamnak, vagy elemzek, alakítok át, ha úgy hozza kedvem. Most is ezt tettem a 67-es úton Balatonszárszó felé gurulva, még az sem zavart igazán, hogy az út immár 15 évvel ezelőtti romániai emlékeimet idézte, magyarán még éppen nem járhatatlan.
Szépségfák állnak illatokkal telten, dübörgő gépváros zúgó agyam
- mondtam szépen sorban a mesterszonettet.
Aztán ma elolvastam a tudósítást, amelyben a terjedelem ketrecében próbálták összefoglalni, mit mondtam s ebből olyasmi kerekedett ki, amit önszántamból soha nem mondanék, de nem számít, ha
Világ bogárkák szárnya csókra rebben,
hiszen
Sötét hitem szent hömpölygő folyam.
A jeles napon a Rippl-Rónai villában voltam, nárciszok közt kerestem, s időnként meg is leltem a hangulatot, de csak időnként, mert amit keresünk ilyenkor, az pont a tömegben nem lelhető meg, de nem baj. A teremtő - már megbeszéltük - korántsem alkotott tökéletest, ne várjuk hát gyarló másától, hogy ezt tegye.
Költészet napja, fontos ez? Ha meggondoljuk, egyenetlenül keringő bolygónk nem létező szemszögéből egyáltalán nem az.
S kereng a bolygó, mint fáradt agy este. Amint kihűl, lehull az éjbe esve, mint feledésbe hulló verssorok.
Igen, feledésbe hull minden, a verssorok éppen úgy, mint a piramisok. Számunkra nem létezik a végtelen. Ebből következik, hogy nem létezik olyan sem, hogy véges. Bármit előbányászhatunk agyunk rejtekéből, segítséggel, vagy önmagunk által.
Régen egy interjúban azt kérdezték, mit gondolok arról, hogy fogynak a versolvasók, és válaszomon igazán meglepődtek, mert valami ilyesmit mondtam: nem fogynak, mindig éppen elegen vannak, mert annyian vannak, amennyi kell, és ez abból fakad, hogy annyi kell, amennyi van.
Így múlt el az ünnep, s így maradt minden a régiben, mert ebből a szempontból nem kell változnia semminek. A szellem Legolendjének építőkockáiból, bárki építhet magának tökéletes világot, vagy olyat, ami az ő módján nem tökéletes.
| Mesterszonett |
|
Külön világot alkotok magam. Szétkujtorognak részeg-boldogan S kereng a bolygó, mint fáradt agy este, Ha bolygók és világok mind kihülnek, |
| Jószef Attila: A Kozmosz éneke |