Levetkőzik a lakás
Vízkereszt van. Lebontjuk a fát, bedobozoljuk a díszeket, feltekerjük a füzéreket, mehet minden a pincébe! Igyekszünk gyorsan és fájdalommentesen haladni, amíg a gyerekek oviban és iskolában vannak, hogy elkerüljük a porszívó zúgásán keresztül is jól hallható nyüsszögést: "Anya, még ne! Olyan szép! Maradjon!"
Nem szeretem a bontást, a rombolást, de tény, hogy az adventi díszek elveszítik varázsukat és erejüket, amikor átkoccintjuk magunkat az új évre, és megindul a munkahét. Néhány "Jól teltek az ünnepek?" kérdés után már előre nézünk, megyünk tovább, van dolog bőven.
Azért nem kell teljesen levetkőztetni a lakást! A tobozok maradhatnak, a fenyőágak helyett tegyünk a vázába bogyós ágakat, a csupasz faágakat pedig akár mi magunk is díszíthetjük papírhópihékkel, fehér gyöngyfüzérrel. A mécsesek, gyertyák fényeit nemcsak karácsonykor csodálhatjuk, bármelyik esténket hangulatosabbá tehetik.
Az adventi díszek elveszítik varázsukat és erejüket, amikor átkoccintjuk magunkat az új évre.
Gyermekeink is könnyebben búcsúznak el a szép fától és koszorútól, ha megmutatjuk nekik, környezetünk újabb és újabb ruhákat ölthet magára, és az öltöztetésben akár ők is részt vehetnek. Jöhetnek a téli díszek: csipketerítők, hóemberek, vidám madáretetők, síelő gyerekek, színes sapkás baglyocskák vagy pingvinek.
A különböző dekorációk elhelyezésével kifejezzük szeretetünket, törődésünket otthonunk iránt, a szépen felöltöztetett otthon pedig jobb közérzettel ajándékoz meg bennünket. A kapcsolat kölcsönös. Most érkeznek a mínuszok, adjunk új ruhát lakásunkra, bennünket is melegíteni fog!