Az idő
A tér és az idő végtelen… A végtelent nem lehet belátni, ezért darabokra szabdaljuk, és próbáljuk megismerni, kihasználni, megélni a minket körülvevő, érintő darabokat.
Az idő is végtelen. De mi emberek, próbáljuk ezt is darabokra szabni, és mérjük is. Mert érezzük a múlását. Néha gyorsan múlik, néha pedig lassan… szinte vánszorog.
Ilyenkor, mikor még itt él bennünk a karácsonyi jóllakottság érzése, de már az ünneplés a végéhez közelít, eszünkbe jut, hogy az év vége is közeleg. Ezzel együtt a múló idő is…
Egy év nagy idő… Főleg, ha várunk valamire, ami soha nem jön el. Csak állunk az idő szélén, és hiába mered tekintetünk a végtelenbe, nem látunk semmit, csak a színes ködfelhőket, álmokat, vágyakat, amik néha szertefoszlanak.
Egy év nagy idő… Sok minden belefér. Egy év alatt könyveket olvashatunk, beszélgethetünk, barátkozhatunk, rengeteg tudást magunkba szívhatunk, esetleg elfelejthetünk olyan dolgokat, amelyekre már nincs szükségünk.
Egy év alatt számtalan szép dolgot lehet megalkotni, megfesteni, elénekelni, felépíteni, lerombolni, ennyi idő alatt lehet munkát találni, elveszíteni, valamit megtermelni, learatni, kigondolni, megtervezni, véghezvinni.
Egy év nagy idő… Sok minden belefér.
Egy év alatt lehet megszületni, újjászületni, megváltozni, élni, megbetegedni, meggyógyulni, vagy örökre eltávozni…
Egy év alatt sokszor lehet élvezni az életet, lazítani, pihenni, kirándulni, hegyet mászni, hosszú sétákat tenni a természetben, süttetni magunkat a nappal, zenét hallgatni, filmeket nézni.
Az év végén belegondolhatunk, hogy hogyan is töltöttük az elmúlt évet. Megtettünk-e mindent, amit szerettünk volna? Befejeztük-e az elkezdett dolgainkat? Elértük-e céljainkat? Megtanultuk-e a leckét, amit az élet tanított velünk? Szerettük-e eléggé az embereket magunk körül? Szerettünk-e ott lenni, ahol vagyunk? ... és ha nem, akkor miért nem?
Nem kell újévi fogadalmakat tennünk. Elég, ha számot adunk magunknak arról, hogy mi az, amit megtettünk, és mi az, amit nem.
Amikor majd a szilveszteri ünneplések elcsendesednek, és megindul az újév óramutatója, akkor talán eszünkbe jut, hogy mi az, ami tavaly elmaradt, mi az, amit mindenképpen meg szeretnénk tenni, mi az, amit már nem szeretnénk folytatni. Akkorra már kicsit idősebbek leszünk (mindennap idősebbek vagyunk, mint előtte való nap voltunk) az ünnepek után kicsit türelmesebbek leszünk, és talán kicsit jobbak is leszünk. Legyünk azok. Legalább az év elején.
Boldog újévet kívánok minden kedves olvasómnak!
