Amikor fitt lesz test és lélek…
Azt mondják, harminc éven felül már nem árt egy kis testmozgást beiktatni a heti programjaink közé.
Szerintem is jót tesz a sport. Főleg akkor, hogyha egész nap egy íróasztal mögött ülünk, vagy akkor, hogyha egész nap a tűzhely felett ténykedünk, vagy ügyfeleket szolgálunk ki, vagy gyereket nevelünk, akár egyet, akár egész csoportnyit. Vagy bármi mással töltjük a napjainkat. A mozgás kell, a mozgás jólesik, a mozgás formában tart.
Mi heti háromszor szoktunk összejönni. A többit át kell élni…
Amikor elindul a zene, és a ritmus betölti a termet. Karok lendülnek a magasba, cipőtalpak dobbannak a padlón. Először csak lassan, aztán ahogy a zene gyorsabbra vált, a mozdulatok is úgy tüzesednek be. Arcok pirulnak, izzadságcseppek gördülnek. Csak csináljuk, és még egyet, és még egyet, és kitartunk. Persze aki nem bírja, az néha szusszan egyet, majd folytatja.
Közben a napi gondok is lassan eltűnnek, már nem az jár a fejünkben, hogy a gyerek már megint összepiszkolta a kabátját, a kutya lerágta a kedvenc fánk törzsét, a nyomtatóból már megint kifogyott a tinta, a postás nem hozta meg a megrendelt csomagot, és mennyi rendezetlen papírmunka vár ránk holnap. Mindez már nem lényeges, csak a zene van, és a mozdulatok. És míg dolgoznak az izmok, addig megpihen az agy. Eltűnnek a gondok, kitisztul a lélek.
Az öröm vagy te, Sport!
Szavadra testünk örömtől remeg,
ragyog szemünk, erünkben vér viharzik,
és tiszta szárnyra kel a gondolat:
nyomasztó súlytól szabadul a lelkünk
s boldog létét ujjongva hirdeti.
Pierre de Coubertin: Óda a sporthoz (részlet)
Aztán előkerülnek a súlyzók, izmok feszülnek. Hasak kockásodnak. Megdolgoztatunk sorban minden apró izmot, a vállaktól a lábakig. És a végén, amikor lelassul a zene, ellazulnak a fáradt testrészek, majd meg is nyújtjuk őket, jólesőn tapsoljuk meg magunkat, hogy ismét sikerült, ismét teljesítettük a kihívást, ismét erősebbek lettünk…
Hazafelé már mindenki mosolyogva indul, nagyokat szippantunk a friss ropogósra hűlt levegőből, megtárgyaljuk az elmúlt nap eseményeit, és megállapítjuk, hogy ez most megint nagyon jólesett. Ahogy a testünknek, úgy a lelkünknek is.