Isteni nedű, avagy a pokol itala?
Csak reménykedni tudok abban, hogy lesznek olyanok is, akik most egyet fognak érteni velem. Komolyan felrobbanok a méregtől... Ma bolti sasszém közben felfigyeltem a nyári szünetben kóválygó 6-8 éves lurkók bolti randalírozására. Az egy dolog, hogy futkoznak, hiszen aranyosak, időnként még kedvesek is, de mi a mennykőnek kell egy hatéves gyereknek energiaitalt venni és inni?
Tele a hócipőm még így nyár közepén is ezekkel a löttyökkel. Miért kell egy csini aludoboz banga reklámjainak bedőlve azt hinni, hogy majd ettől okos és szép lesz, és majd úgy pörög, mint egy búgócsiga? Megmondom őszintén, hogy én kétszer kóstoltam bele, az egyik a robbanós sárga lötty volt, a másik meg egy alvilági lőre. Egyik sem volt más, mint cukros víz, a többi, ami benne van, arról meg jobb nem beszélni.
Hogy felnőtt igya, az még csak-csak elfogadható, de mit keres egy kiskölyök kezében és szájában? Semmi szüksége nincs erre egy egyébként is nagy elánnal és gyári pörgéssel rendelkező csemetének, és lesújtó véleményem száll azon szülők és nevelők felé, akik ezt megengedik.
Szörnyű azt látni, hogy úgy isszák, mintha kötelező lenne, és ha tehetnék, a napi folyadékbevitelt is csak ezzel oldanák meg. Iskolák előtt a szünetben mindegyik kezében ott ficereg, mert menőzni lehet a csiricsáré dobozokkal. A gond persze az is, hogy elég summás áruk van, és akinek zsebében kevés szülői apanázs parkol egy napra étkezésre szánva, az szinte csak ezen löttyöket tolja le torkán... Ha abba is belemegyek, hogy ezekbe az alapban is káros katyvaszokba a bulik mezején csobbannak különböző alkoholok...
Miért kell egy csini aludoboz banga reklámjainak bedőlve azt hinni, hogy majd ettől okos és szép lesz, és majd úgy pörög, mint egy búgócsiga?
Belemegyek! Ki ellenőrizte, hogy milyen hatásuk lesz? Egyikre sincs ráírva, hogy forduljon orvosához és gyógyszerészéhez! Annyit azért lehet tudni, hogy felfordulni azért lehet tőlük, sajnos nem egy eset van már pellengéren ezügyben. Én ugyanúgy nem engednék kiskorúnak ilyet venni, mint alkoholt vagy épp dohányárut. Fiataljaink pedig mixelnek és turmixolnak, megy a cigi, az alkohol és bónuszként Mari néni is füstölög, a tuningbogyókról nem is beszélve... Hova jutottunk?
A gond komoly, ha már egy elsős is Pontpontpont Nyuszinak képzeli magát, és "szükségét" érzi, hogy ilyet fogyasszon.
Kedves Ifjoncok!
(Bár kétlem, hogy ezen ifjabb korosztály épp blogot olvas, de remélem, szüleik igen...)
Nem lesztek sem energiadúsabbak, sem ügyesebbek, sem okosabbak, sem menőbbek. És ha annyira okosnak gondoljátok magatokat, és még olvasni is tudtok, akkor a pénztártól való távozás után skubizzátok meg, hogy a dizájnos dobozon mit rejtenek az aprócska betűk.
Az elméd nem attól lesz csodálatos, ha bólogatsz, hanem megrázod a fejed akkor, mikor más bólogat...
A szülői felelősség pedig megint adott, s nem elég pénzt nyomni a gyerkőc kezébe és ezzel letudni a kötelességet, azt is észben kéne tartani, hogy mikor mi, szülők voltunk gyerekek, a mi szüleink mennyit törödtek azzal, hogy mit eszünk és iszunk.
A nagymamák szörpjei voltak az isteni nedűk, lekvárjaikat pedig mindegyikünk mannaként habzsolta. Miért érdemelnek kevesebbet a ma fiataljai? A kifogásokat pedig tessék felhordani a padlásra vagy a pincébe, garázsba, vagy ahova tetszik. Nem érdekel, s ha minket, szülőket érdekelni fog gyermekeink egészsége, és nemcsak a szavak erdejében, hanem a tettek mezején is fogunk járni, akkor valóban teszünk is végre valamit...
Különben is... Csak a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot.... :-)
