Végre nyár és megérdemelt relax!
Azt hiszem, idén nem panaszkodhatunk tavaszra, nyárra! Eddig általában kellemes meleg, s amikor már felsóhajtunk, hogy „Add már Uram az esőt!”, néhány nap múlva megadatik. Az e heti kétnapos eső bőven, de nem özönvízszerűen, ismét átáztatta a földeket. S újra hétágra süt a nap. Az árpa nagyobb része már a tárolókban, hamarosan a búza is. A napraforgó hamar szárba szökkent, s itt-ott már sárgállik a virágja is. Eddig a kukorica számára is kedvező volt az idő.
Ki tudja persze, mit hoz még a nyár, de eddig a kilátások kedvezőek! Gazdának, nyaralónak és szállásadóknak egyaránt. Érezhetően nőtt a vendégforgalom, s láss csodát, munkaerőhiány van a Balaton partján! Több száz szobaasszony, recepciós, és pincér kellene, vidéken is újra vannak tartós és alkalmi munkalehetőségek.
Sok embert ismerek, akik ma még Ausztriában vagy Németországban dolgoznak. Van, aki 7 napban 10-12 órát robotol, de hetente 3 napot idehaza tölt. Ők nem idegenbe szakadtak, inkább kétlaki ingázók. Ezt persze addig érdemes, amíg ilyen óriási a fizetéskülönbség. S bizony ennek felszámolásában lassan araszolgatunk, de érezhetően.
A Wall Street Journal, a világ egyik vezető gazdasági lapja szerint Európában két gazdaság lendült előre, az angol és a magyar. Ez egyrészt jó hír, mert jó hírünk felminősítéssel, olcsóbb adóssággal jár, de azért is, mert tényleg nagyot léptünk az 5 év előtti Gyurcsány-Bajnai (bányászbéka) szintről felfele.
Ki tudja persze, mit hoz még a nyár, de eddig a kilátások kedvezőek! Gazdának, nyaralónak és szállásadóknak egyaránt. Érezhetően nőtt a vendégforgalom, s láss csodát, munkaerőhiány van a Balaton partján!
No, örömünnepet nem kell ülnünk! Van még gond e honban elég! De azért itt is, ott is igazi jelek mutatják, hogy valami megindult. Feléledt a természet és termőre fordult. Kipukkadtak az átkok is, amelyet Vörös Rébék utódai úgy szórtak szét a világban, hogy szinte az ördög minden jegyét hordtuk hátunkra sütve. Az már igazán vicc, hogy miközben jól szervezett „civilek” tiltakoztak szorgosan, még nemzetközi jelentésből is kiderült, hogy a Norvég Alap pénzéből finanszírozták Lázár és a kormány elleni tüntetéseket.
Hullanak a méregfogak, kushadni kényszerülnek a méregkeverők, s persze a nyerészkedés intézményesített válfaja! Sokat szidták korábban a kormányt, hogy óriási időt veszít azzal, hogy a devizahitelek kérdésében néhány jogi kérdést közvetlenül a Strasbourgi Bíróságnak tett fel.
Kétségtelen, hónapokba tellett az egész Európára érvényes döntés, állásfoglalás. És utána hozott döntést a bankok árfolyamnyereségéről a Kúria. E szerint nem lehet más árfolyamon elszámolni a hitel kifizetését és visszafizetését, az MNB középárfolyamához kell igazodni minden esetben. Úgy tűnik, ez mintegy 500 milliárd forint (!) tisztességtelen nyereséget hozott a hitelkibocsátó pénzintézeteknek. Melyet most visszafizetni kényszerülnek az adósoknak. Tudom, a hitel ettől még mindig fáj, de mégis könnyebb és kevesebb! Talán családok százezrei juthatnak ismét levegőhöz.
Lassan-lassan, de lazulnak a prések és fojtogató hurkok. Évtizedek óta nem volt olyan, hogy ne lenne infláció. És 6%-kal nőtt a vásárlási kedv és a megtakarítások is. Kicsit fellélegezhet az országban több millió ember, s nyugodtabban adhatja át magát a nyári pihenésnek, ellazulásnak, s hihet abban, hogy könnyebb ősz és kevesebb gondú tél következik.