Locsi-fecsi locsolás
Egy újabb Ünnep, amely gyermeknek és felnőttnek egyaránt kedves, ha mosolyogsz és örülsz, szemed száraz nem lesz, hanem nedves...
Lehet ismét családoknak egybe gyűlni, jókat enni és a szeretett körben elvegyűlni. Van némi hiányérzet is ám bennem, mi gyerekkoromban volt divat, hogy csak a locsolkodás kedvéért mentünk locsolkodni, és nem pénzt gyűjteni. Ennek is kiveszik a "fílingje", mint oly sok mindennek?
Remélem, nem. Mert ugye nem csak az az indok, hogy pénzt szerezzünk? Az alapszitu pediglen az lenne, hogy a lányokat, asszonyokat azért locsoljuk, meg, hogy egész évben frissek és üdék legyenek, ezért pedig hímestojást és kortyintani valót kapjunk. Mondjuk részemről egy finom házisüti a nyerő, mi szívvel-lélekkel készült, és a jószándék ihlette, hogy az úton lévő locsolómester az éhhalál küszöbét ne rágja.
Ráadásul a kínált itóka hatását, szavának erejét selypítse el kicsit. Mert már kapatosan nehéz a tömegvonzásnak ellenállni, és könnyen lehet a nyelvet alkalmatlanná tenni, emberi hangok megformálására bírni. Tavaly láttam egy "vödröskollegát", ki épp a csengőért nyúlt, de már nem érte el, mert az anyatermészet szerette volna hátát közel érezni magához, és a vödör tartalma az ölében landolt. Majd Hős locsolónk átment hátára fordított teknősbékába, mert beépített földmágnes nőtt hátába, és miután megküzdött e nemes feladattal, bekapcsolta az "elsőhajtást", aztán nekilavírozott egy villanyoszlopnak. Fejjel...
Senki ne kerüljön e méltatlan állapotba, mert a rend őrei nem restek furulyát adni, kik így merészelnek közlekedni, lehet, hogy magukban nevetnek, de mást nem tehetnek, jegyzőkönyveznek és büntetnek. Teszem hozzá, jogosan, mert más életével senki se kaszinózzon. Ittál? Gyalogolj és érj haza.
| Már kenem-fenem nyelvezetem a mai napra, általam locsolva ázik el minden Nő holnapra. Kölnivel, s vödörrel készülök már egy hete, ma nem leszek rest, mint méheknél a here. Húsvétkor az utcákon én vadul szambázok, Addig járok-kelek míg magam is jól elázok. Tartsd továbbra is csak zsebedben manidat, én nem kérek mást, csak hímes tojásaidat. Felteszem most a régi jó kérdést, én oktondi! Idáig hát potyára jöttem? Szabad-e locsolni? |
Suttogóként én most minden Nőt meglocsolok virtuálisan, mindenkit, még azokat is, akik nem szeretik a locsolkodást. Azokat is, akikhez nem érkezik locsoló valamilyen okból, én azokra is locsolok... innen a blogsarokból.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok.