Földcsuszamlás a baloldalon?
Váratlan botrányok tarkítják a baloldalinak nevezett pártalakulatok felségvizeit. A 40 év felettiek valószínűleg jól emlékeznek, hogy „a baloldal egykor egységes volt és oszthatatlan”. Internacionalista, állítólag a proletariátust szolgáló és persze a Szovjetunió szellemi vezérletét élvezte.
A Szovjetunió mint egy elkorhadt szerkezet aztán összeomlott, most éppen két tagország csörteti kardját a Krím félszigetért, ahova az orosz hadsereg alig láthatóan, de annál gyorsabban besunnyogott.
De hagyjuk az előző blogomban már tárgyalt történelmi és nemzetközi összefüggéseket. Itt csak egy lényeges: a szovjet rendszer és meghatározó mechanizmusa, a bolsevizmus megoldatlan történelmi hagyatékot eredményezett. Lehet vitatkozni, hogy ma a Krím ukrán, de 1954. év Hruscsov által kezdeményezett Központi Bizottsági döntése előtt orosz terület volt. Igaz, korábban meg tatár, míg Sztálin vonatra nem rakta az egész tatár népet, áttelepíteni akarván a nagy Szovjetunió más területére, hogy már útban ne legyenek. Megbízható hírek szerint 46 százalékuk viszont nem érkezett meg a végcélhoz. Abban az évben farkasoknak, kutyáknak és medvéknek a vasút mellett - úgy tűnik - nem volt ellátási gondjuk.
De itt ebből csak az a lényeges, hogy bizony a szovjet rendszernek bőven maradt hagyatéka, s nemcsak környezetvédelmi, mellyel a laktanyák környékén nálunk is annyi költség és probléma akadt. A poszt-kommunista országok jelentős részében ma oligarchák uralkodnak. Ukrajnában és Bulgáriában köztudott, s Oroszországban is, de ez csak a sor kezdete. S ne higgyük, hogy mi nem vagyunk bent ebben a történetben. Tessék csak megnézni a száz leggazdagabb több évvel ezelőtti névsorait. Hány milliárdos KISZ-titkár vagy MSZP-vezető akad közöttük? Vajon az ott betöltött állásuk fizetségéből, vagy éppen kapcsolatrendszerük által? Talán még emlékeznek a Tocsik-ügyre. No, annak egyik főszereplője is a KISZ-ből jött, s lett milliárdos.
A Simon-ügy, az MSZP alelnökének Bécsben tárolt 240 milliója és a hazai és álnéven fektetett vagyonok, s most Bissau-Guineában jegyzett útlevele kinyitotta az emberek szemét.
Állítólag háza egymagában félmilliárdot ér. (S ezzel szemben ismerek megyei KISZ-titkárt, aki kinevezésekor visszautasította a „neki járó” 3 szobás lakást, mondván, van már egy kis lakása. S volt KISZ KB tag, egy bányász fiú, Ádám Laci, aki minden hivatalos útja után a kiesett időt éjszakai műszakban ledolgozta a mélyben. S volt Kovács Pál orvosdoktor, MSZP-s miniszter, aki a Bokros programról szóló kormányülésen felállt. Ott sem volt kötelező lopni!)
Az emberek jelentős része csak most, a Simon-ügy és a Zuschlag-könyv kapcsán döbbent rá, milyen maffiahálózaton tüntették el a pénzeket. Milyenen is? Még az Antall-kormány idején számos cikk jelent meg arról, hogy eltűnt a titkosszolgálat pénze. Állítólag a bécsi CW bankon keresztül. Viszonylag megbízható forrásból tudom, hogy 1 milliárd dollár közeli összegről volt szó. Ugyancsak 1 milliárd dollárra rúgott az orosz államadósság. A Horn-kormány idején mint rossz adósságot eladták 52%-ért. A főnyereményes Kapolyi és az MSZP vállalkozói tagozata volt. Pedig az oroszok az államadóság fejében kulcsátadással megépítették volna a 4-es metrót. Több mint 10 éve utazhatnánk rajta, s nem került volna az országnak és Budapestnek többe, csak az államadósságba számították volna be!
Az amerikai-angol „Tax Justice Network”, tehát „Adó Igazságosság Hálózat” szerint Magyarországról 242 milliárd dollárt (!!!) menekítettek ki off-shore területre (Kajmán szigetek, Ciprus és sok más „adóbarát” hely).
Információik szerint – végigolvastam az angol eredetit – ennek többsége 1980-1990 közt történt, tehát akkor, amikor minden csak az MSZMP tudtával történhetett. Mondhatnánk, előre látva a „létező szocializmus” végét és teljes csődjét, az elvtársak bizony tisztesen kitakarították az országot, kimentették a vagyont.
A fenti összeg egyébként szinte teljesen egybeesik azzal, amit a parlamenti olajbizottság idején hallottam szakértő társaimtól. S ha ehhez hozzátesszük, hogy az Energol, a nagy olajszőkítő cég, mint nemrég kiderült, katonai titkosszolgálati fedőszerv volt, még döbbenetesebb a kép.
A Simon-ügy, az MSZP alelnökének Bécsben tárolt 240 milliója és a hazai és álnéven fektetett vagyonok, s most Bissau-Guineában jegyzett útlevele kinyitotta az emberek szemét. És ehhez jött Zuschlag könyve, mely kiteríti az MSZP belső szennyesét. Ettől végképp „kiborult a bili” az úgynevezett baloldalon. A három párt marakodása, az Összefogás helyett Széthúzás, az utolsó pillanatban történt „Kormányváltás” címszó már úgy is sok volt egykori híveiknek.
Ma úgy tűnik, százezrek menekülnek e pártok mögül. Számos elemző ennek tudja be a Jobbik szavazótáborának megduplázódását. De ugrásszerűen nő az LMP tábora is. Ráadásul a bül-bül szavú Schmuck Andor, a nyugdíjasok tízezreit összefogó Tisztelet Társasága alapítója, s ma egyben a Szociáldemokrata Párt elnöke számít az 5%-os küszöb elérésére. Ha azt nem is, de 1-2 %-ot szerezhet, akár 3-at is, ezzel évekre bebiztosítva az állami pártfinanszírozást.
Az LMP ráadásul kampányában a vidék támogatását ígéri, melyet a Bokros nevével is jelzett összefogás bizton nem teljesít. Ez nem kevés szavazatot hozhat. A Mesterházy-Gyurcsány-Bajnai trojka bizony bajban van. Az emberek már egyre kevésbé csípőből szavaznak, sokkal inkább végiggondolnak dolgokat. S ettől ez a baloldali zagyvalék bizony nem sok jót várhat.
Már egy hónap sincs hátra a választásig. De egyre inkább bomlik a trojka háttérországa, s nem kizárt egy hatalmas politikai földcsuszamlás. A Jobbik, az LMP és a Szociáldemokraták javára.