Flúgos futam
Putyin egyszerű öltözetben és egyszerű szobában adott nyilatkozatot újságíróknak. Köztük feltűnően sok fiatal volt, talán nem véletlenül. Látványosan közvetlen volt a helyzet. Putyin a krími válság kapcsán arról beszélt, hogy az azonosító nélküli, de egyenruhás katonák a Krímben nem oroszok. Közben a világ híradói számos videót közöltek az orosz nyelven kívül mást nem beszélő katonákról. Egyik vezetőjük meg végül kibökte, hogy orosz állampolgár.
Így hát a nyugati televíziókban és nálunk is a híradókban egyszerre jelenhetett meg az orosz jelenlét tagadása és bizonyítéka. Putyin az utóbbi években nagyhatalmi törekvéseivel és módszereivel már kiírta magát a nyugati politika és társadalmak szívéből. Ez az interjú és az egész krími „megszállás” eszközei, s persze a mindig számon kért demokrácia hiánya óriási eróziót eredményezett tekintélyében. Innentől szinte mindenütt olyan embernek tartják, kinek nem lehet hinni. Úgy befürdött, mint korábbi barátja, Gyurcsány az őszödi beszéddel.
A minden eddiginél drágább szocsi olimpia sikeres és látványos volt. De reklámhatása szinte egy perc alatt összedőlt. Ma nem az olimpiáról, hanem a Krímről beszél a világ. Nem vagyok Putyin rajongó. Súlyos gyanakvással kísérem, ha Laborcz Sándor, a titkosszolgálat első embere és Szilvásy bolgár útlevéllel és igen jelentős elektronikával a szolgálat legbelsőbb részébe beenged orosz (miben is?) szakértőket. Bizony, könnyen lehet, hogy akkor a magyar szolgálat teljes adatbázisa orosz kézbe került. Tragikus!
A Krím ügyében Putyinnak részben, de lehet, hogy meghatározó mértékben igaza van. A Krím ugyanis 1954-ig Oroszország része volt. De Hruscsov, az ukrán származású pártfőtitkár hozatott a Szovjetunió Politikai Bizottságával egy olyan határozatot, hogy átkerül Ukrajnához.
És most hadd legyen groteszk. A Krím ügyében Putyinnak részben, de lehet, hogy meghatározó mértékben igaza van. A Krím ugyanis 1954-ig Oroszország része volt. De Hruscsov, az ukrán származású pártfőtitkár hozatott a Szovjetunió Politikai Bizottságával egy olyan határozatot, hogy átkerül Ukrajnához. Mondhatnám, egy ukrán fejes lenyúlta az egész Krímet földijei javára.
Persze, ha időben pár évtizedet hátra megyünk, a Krím egykor tatárföld volt. Ahonnan Sztálin minden tatárt a Szovjetunió más területére költöztetett. A bevagonírozott tatárok 46%-a, tehát majd' fele soha nem érkezett meg az új hazába. Ez sem kis holokauszt-történet!
Jöjjön egy újabb groteszk történet.
A Trianonban Magyarországra kényszerített békediktátum szerint Kárpátalja Csehszlovákiához került. Ilyen nevű állam ma nem is létezik! Viszont Kárpátalja Ukrajnában található. Persze Trianon nem ígérte Ukrajnának, hanem Benes adta át, de a Szovjetuniónak.
Hogyan is van ez jogilag? Volt pártfőtitkárok, elnökök, miniszterelnökök adják át egymásnak az országokat, országrészeket? Milyen jogon? És hogyan lehet rendezni? Olyan benyomásom van, mintha a Szovjetunió felbomlása után most szétfeszülnének a mesterségesen összetákolt részek.
Magyarországon is erős a bomlás. Az „Összefogás” nevű pártszövetségen belül megalakulása után egy héten belül lehetett látni, hogy ebből sem lesz valódi összefogás. Ahol Szanyi „zakkant bolsevik milliárdosnak” becézi Fletót, aki viszont a parlamenti küszöbre sem esélyes pártjával 2 hónap munkával letiporja riválisait, ott igazán kabaréról beszélhetünk.
Azt szinte mindenki tudja, hogy Gyurcsány imádja a teátrális megoldásokat (lásd „bátor” beszéde Őszödön, a táncikálások, a nagy empatikus elérzékenyülések, s akár 2006 ősze, ahol kíméletlenül kilőtték az emberek szemét). Fletó belesült legutóbbi nagy bohózatába, szegény berettyóújfalui munkanélküli asszony tragédiáját másképp bemutatva, mint volt. Az asszony nem adott végleges engedélyt a lejátszásra, a történetet meg hivatalosan cáfolták.
Soha nem volt ekkora káosz az (ál)baloldalon! 30 nappal a választás előtt! Neves közírónk feltett a netre egy levelet. Hosszasan elemezve köszöni Gyurcsánynak, hogy szétverte azt az (ál)baloldalt, melyre ily mértékben a Fidesznek sem esélye, sem eszköze nem lett volna.
Most az „Összefogás” jelzőt cserélik le „Kormányváltás”-ra a médiában és a szavazólapon. Hát ez nem vicc? Azzal indokolva, hogy az összefogást már megértették az emberek! „Lári-fári”, mellébeszéd. Egyszerűen az „Összefogás” szó már foglalt volt, s nem akartak emiatt beégni. Persze szinte minden közvéleménykutató szerint a „Kormányváltás” jelszóba is beégnek.
Soha nem volt ekkora káosz az (ál)baloldalon! 30 nappal a választás előtt! Neves közírónk feltett a netre egy levelet. Hosszasan elemezve köszöni Gyurcsánynak, hogy szétverte azt az (ál)baloldalt, melyre ily mértékben a Fidesznek sem esélye, sem eszköze nem lett volna.
Nekem úgy tűnik az ukrajnai történet és a magyar között van egy igen lényeges közös vonás, mely utal az okokra is. Most esik szét a lenini-sztálini vonal, most porlik szét a mesterségesen összetákolt építmény földrajzi és társadalmi vonatkozásban. S talán ezzel nagymértékben lecsökken az a destruktív bolsevik erő, mely mindeddig belülről rágta országunkat.