Nemzetmocskolás politikai indíttatásból?
Mióta a nemzeti értékeket és érdeket képviselő kormány átvette a hatalmat a globalista (korábban proletár internacionalista) érdekcsoport, érdekhálózat helyett, folyamatos országunk és nemzetünk lejáratása. Neveztek minket már genetikusan alattvalóknak, moslékevőknek, akik csak röfögnek (íme, a fajelmélet Kertész Ákos Kossuth-díjas író, Budapest volt díszpolgára részéről), s a világsajtó égbekiáltó antiszemitizmusunkról beszél. Hiába mondja a budapesti izraeli nagykövet és Köves Slomó a fiatal, de köztiszteletben álló rabbi, hogy antiszemitizmus ugyan hazánkban is akad, de jóval kisebb, mint a nyugat-európai országokban, a vád azóta sem változik.
Szociológus ismerősöm a múlt évben vendégprofesszorként végigjárta az USA nyugati partját és számos egyetemen tartott előadást, nagy közönség előtt. Több helyen megkérdezték: igaz-e, hogy Budapesten annyira erős a neonácizmus, hogy komoly a veszély, hogy ismét Dunába lövik a zsidókat? Elhűlve hallgatta magánbeszélgetéseken, hogy mennyire elhiszik ezeket a szállongó, pontosabban áradatszerű híreszteléseket.
Angela Merkel kampányának zenei főnöke magyar. Szerinte a kint megjelent cikkeket döntően Budapesten írják, körülbelül hatan. Kertész Ákos kiszólásait már említettem. Heller Ágnes nagyasszony szinte minden külföldi útját felhasználja egy kis magyarozásra, antiszemitázásra. És Konrád György is rendszeres panaszt tesz a náci, fasiszta, antiszemita magyarokra. Érdekes. Talán két hete annak, hogy sajtóhírek szerint Fischer Iván lakásán találkoztak, Konrád, Heller, Závada Pál és átadták az „elbocsátó szép üzenetet” Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltnek.
Az, hogy Bajnainak vissza kellett lépnie, politikailag is logikus volt. Az Együtt-PM formáció vezetés gyakorlata egyre inkább a parlamenti küszöb alatti pályát célozta be. Magyarul elvitt volna 3-4%-ot a szavazatokból és nem hozott volna parlamenti helyet. Visszaléptetése tehát jogos, de a felette pálcát törők csoportja annál meglepőbb. Persze tudtuk, hogy ők a nemzetellenes propaganda nagykövetei, de azt, hogy ők a döntéshozatal közvetítői, az már nem volt ennyire tiszta.
Azt is tudjuk, Bajnai Gordont Hillary Clinton-közeli alapítvány támogatta, s hírt adott a sajtó arról is, hogy Soros György 500 millió forintocskával támogat olyan formációkat, mint a Ha-Ha és egyéb szoc. lib. csoportokat. Mellesleg ennek összege jóval több, mint egy-egy párt által felhasználható teljes kampányfinanszírozás. Íme, a versenysemlegesség és a kampányok korrektsége és kiegyensúlyozottsága!
Amit én láttam, megéltem, hazai és nemzetközi szinten megérteni próbáltam és elemeztem, köszönő viszonyban sincs mindazzal, amit a szoclib sajtó üvölt.
Ami nyilvánvaló: a nemzetközi érdekrendszerek (bankok, multik és a többi) meghatározó szerepe nemzetünk ellen. De hát ilyen a világ, nemcsak kis hazánk ellen. Ez az év nálunk különleges konstellációt jelent, különleges visszaélési lehetőségekkel. Ez amin háborgok, de mélységesen! A kegyeletsértés különleges szintjét értük meg! Hogy érthető legyen: Kádár elvtárs nem tartozott kedvenceim közé. Nemcsak megszenvedtem, de tudtam is bűneit. Sortüzek, vérengzések, megbélyegzések, lehallgatások. Én az ország összes állami középiskolájából való kitiltást szinte nevetve éltem túl az esztergomi ferenceseknél. De hány tíz vagy százezer fiatalt zártak el a tanulástól, továbbjutástól? És mégis felháborodtam, amikor Kádár sírját kirabolták, és ma sem tudni, hol van koponyája és csontjai fele.
ÉN ÚGY ÉRZEM, HOGY MA IS HALOTTAK SZÁZEZREIVEL ÜZLETELNEK!
Azzal, hogy a választási kampány a holokauszt emlékév elejére esik, különleges lehetőség adódik egyeseknek, a „ki a történelmi bűnös”-t eljátszani. Bevezetésül hadd idézzem dr. Dénes Bélát, a magyar cionista szövetség Rákosi börtönében 5 évet leült vezetőjét. Ávósvilág Magyarországon című könyvét (Kairosz) lakonikus mondattal zárja:
„A kommunizmusnál nincs sötétebb rendszer a történelemben”. Mondja ő, aki fiatalon megmenekült a náci haláltáborok elől. S arról is ír, hogy 1956-ban az antiszemita feliratok november 4-én jelentek meg a falakon, a szovjet hadsereg bevonulásakor. Tehát provokáció, vonja le a következtetést.
Érdekes! Miközben évek óta fröcsög az antiszemitizmus-vád, Hausner, az Eichmann-per főügyészének Ítélet Jeruzsálemben című könyvében emlékeim szerint szó sem esik arról, hogy a magyar állam üldözte volna a zsidókat. Pedig tényleg voltak kőkemény zsidótörvények, de az is sok helyen olvasható, hogy nem siettek végrehajtani.
Egykor sárga csillagot hordott öreg barátom, és származásilag félig zsidó barátja, nekünk igen szoros barátunk, két egykor piarista diák mesélte a következőt. Az egykori piarista diákok egyesületében az elnök 1944-ben felolvasta a rendeletet, hogy született zsidók nem lehetnek keresztény egylet tagjai.
„Ennek megfelelően tehát meg kell szüntetnünk zsidó származású egykori diáktársaink tagságát” - közölte, majd a rendeletet összehajtva hozzátette: többször gondosan végigolvastam! Sehol sincs benne, hogy egykori tagtársaink nem látogathatják rendezvényeinket! Zsidó orvosnő ismerősöm annyit mondott: „apám szerint egyetlen zsidó sem élhette volna túl, ha nincs legalább egy keresztény, aki neki segít”.
Gyermekkoromban kitelepítettként, majd a Budapestről kitiltott családok között természetes volt a (kommunisták által és velünk együtt) kifosztott zsidó középosztály tagjainak jelenléte. Fuchs Leo bácsi heti kétszer látogatott el hozzánk, Sváb Irén nénit, a magyar zsidóság leggazdagabb asszonyát talán 6 négyzetméteres szobájában szegényen tengődve csak néhányszor láttam.
Amit én láttam, megéltem, hazai és nemzetközi szinten megérteni próbáltam és elemeztem, köszönő viszonyban sincs mindazzal, amit a szoclib sajtó üvölt.
| Néhány tény: |
|
1./ A híres Montgomery tábornok, ki több évig tartózkodott hazánkban, dédapám barátja, a Magyarország nehéz éveiről szóló könyvének a Kelletlen csatlós címet adta. 2./ Magyarországot a trianoni békeszerződésben szinte kényszerpályára helyezték. Nagyapámat, a Bethlen-kormány külügyminiszterét keresztapám gr. Nemes János otthonában és jelenlétében Horthy felkérte miniszterelnöknek. Walko Lajos nem vállalta, hivatkozva arra, hogy a németek megerősödése és politikája ellehetetleníti a reális politizálást. Gömbös vállalta… 3./ Magyarország – nem kevéssé nagyapám elképzelése és megvalósítása kapcsán – feloldotta a Trianon utáni elszigeteltséget. Akkor még Mussolini nem volt Hitler-függő, erősödött a török kapcsolat, furcsa módon egy Rákóczi-emléktáblaavatás mentén. 4./ A teljes gazdasági lezüllés után (éljen távoli rokonom, a patkány Károlyi Mihály!), a két világháború között Magyarország Svájcban és Észak-Olaszországban vasúti rendszereket épített. 5./ Dédapám, Weisz Fülöp, a legnagyobb magyar bank elnök-vezérigazgatója meghatározó szerepet játszott az ország újjáépítésében. Nemzetközi pénzügyi szakember volt, s ne kételkedjen az olvasó, származása szerint valahol Morvaországból érkezve zsidó hitben születve igaz magyar ember volt. Felsőházi tagságra Horthy delegálta, ennyit Horthy antiszemitizmusáról, kinek állítólag kártyapartnerei is néhányan a zsidó felső körökből kerültek ki. 6./ Ismereteim szerint a pengő, Európa egyik legstabilabb valutájának létrehozásában Weisz Manfréd teljes vagyonával vállalt kezességet. Nem semmi! 7./ Végignézve Nobel-díjasaink és olimpiai bajnokaink listáját, vagy éppen művészeink listáját és arcképcsarnokát, olyan mélyen integrált kultúrát találunk, melyről talán egykor volt Hegedűs Géza, a Színművészeti professzora tarthatna lelkes előadást, zsidó-magyar igazán kettős identitásban. 8./ Magyarországot az Anschluss, tehát Ausztria bekebelezése után két fenyegető nagyhatalom is, a hitleri és s szovjet eltiprással fenyegette, s körben a kis antant hiénái. A nemzetnek túl kellett mindezt élnie. Minden intézkedés csak e keretben értelmezhető. 9./ Magyarország nem engedte keresztül Lengyelország felé a német megszállókat, ellenben befogadta a lengyel menekülteket, kb. 150.000 embert. Balatonbogláron gimnázium létesült, Zamárdiban menekültek ezrei, iskolával, és Keszthely. Külön említendő, hogy Vácott zsidó iskolát nyitottak. Nem véletlenül őrjöngött Hitler! És ez a nemzet antiszemita! 10./ A nürnbergi perben Horthyt meghívták tanúnak. Tévedés ne essék, nem vádlottnak. Azt még Sztálin sem követelte. 11./ Horthy kormányzó minden vagyonát elvesztette, zsidó családok tartották fenn Estorilban, éppúgy mint évfolyamtársam édesapját egykori munkaszolgálatos társai, azt a századost, kinek a század összes munkaszolgálatosa életét köszönhette. Gyékényes vasútállomásán gyűjtötték össze a zsidókat. Pontosabban egy kitakarítatlan, ürülékes szalmával telt birkahodályban. A környék legszebb fiatalasszonyát is megmotozták. Intim helyen meglelték férjétől kapott gyűrűjét. Apró ólomgolyó végzett vele két percen belül. Egy csendőr golyója. Singer néni mesélte, Auschwitz megjárása után. |
1944. március 19-e, tehát a német megszállás után nagyrészt megszűnt az állampolgári védelem. Eichmann és kb. 80 fős zsidó szakértői különítménye másnap hajnali 4 órakor érkezett Budapestre. Jól felkészülten azonnal munkához fogott: létrehozta a Zsidó Tanácsot, összeszedette a születési kivonatokat, s kijelölte az elhurcolandókat. Itt külön tárgyalandó a csendőrség és az államvasutak szerepe.
A Baky László vezette csendőrség természetesen állami alakulat. Ahol a parancs az parancs, s ha nem teljesítik, háborús időben főbelövés. De a végrehajtásban mekkora különbségek lehetnek, érzékeltetik az egyedi esetek. Évfolyamtársam szülei középosztálybeli zsidók. Apját elvitték munkaszolgálatba – megjegyzem, tudomásom szerint 20 000 fiatalt hívtak munkaszolgálatba azért, hogy ne deportálhassák őket. Édesapja egy századba került munkaszolgálatosként számos társával együtt. S a bánásmódról és történelemről csak annyit: az 50-es években a nyomorgó egykori századosnak egykori zsidó beosztottjai dobták össze a fennmaradáshoz szükséges összeget.
No, ez megint magyar. Kényszerhelyzetben, kényszerlépésként, menteni, kit lehet!
Nővérem szerint 6 fős családunk asztalánál, akkor még Felvidéken, mindig 10-en ültek. A család 6 tagja és a padláson lakók. Zsidó, sebesült német, magyar katonaszökevény. Minek számon tartani, veszekszik velem, azt kellett éppen menteni, ki bajban volt. Családunkat az oroszok falhoz állították. Aztán a sortűz elmaradt. Később én is megszülettem, sokak ma is vitatják jogosultságát!
S költőnk szerint még mindig:
Dunának, Oltnak egy a hangja?
morajos, halk, halotti hang.
