Mint kerge birkák, melyek vezérürüt keresnek
Ezzel tulajdonképpen nemcsak maga személyében lépett hátra, de formálisan az Együtt 2014-PM szövetségtől is „elvette a királyválasztó” jogát. Azt is elfogadták, hogy a „Demokratikus” Koalíció belépjen a közös listaállításba. Ezzel kialakult - legalább néhány órára - egy látszólagos egység. Mely aztán másnapra már meghozta az újabb bomlásokat.
Először is megindult egy találgatássorozat, ötletelés, vajon ki lesz megjelölve miniszterelnöknek? Mert ha sokáig nem találják meg, nem marad idő a választási plakátok elkészítésére, kinyomtatására. Az egész világ rajtuk nevetne, ha lekésnék a választást.
Mesterházy a hármas rivalizációból - látszólag - sikeresen kikerült pártvezető. Sportban felemelték volna a kezét, és eljátszották volna… No, itt bajban vagyok, nem biztos, hogy az Internacionálét, de feltehetően nem a magyar himnuszt. Igen, de senki sem gratulált Mesterházynak. Az Amerikai Egyesült Államokban hivatalosan is versengenek egymásért saját pártjukon belül is az elnökjelöltek, de ott amelyik győz, azt elfogadják közös jelöltnek és mögé állnak. Mondom, egy párton belül.
De hát itt két párt (az MSZP és a DK) és egy pártszerű képződmény az Együtt 2014-PM szövetség voltak hárman a küzdők. S mire a hosszú és egymást keményen lejárató pártharcok lezajlottak (de nem mondom, hogy lezárultak), győztek ugyan egymás ellen, de tisztesen leharcolták egymást.
Mesterházy lehet büszke, de nem megerősödött. Fletó megerősödött és lehet akár büszke is, de hát pozíciója aligha lendíti a miniszterelnökségig. Csütörtökön pedig Juhász Péter közölte, hogy olyan közös listában, melyben Mesterházy a miniszterelnökjelölt, vagy esetleg Gyurcsány is a listára kerül, nem vesz részt. Pedig Bajnai tömegbázisát éppen a MILLA, a Millióan a Szabadságjogokért mozgalom adta volna. Ha Juhász és a Milla kiszáll, gyakorlatilag az Együtt 2014-PM szó szerint elpárolog. Igaz, a nemrég még ez LMP-ben politizáló PM most már az MSZP-vel együtt fogadja el Gyurcsány pártjának bevételét a szövetségbe.
Ilyen végjátékot még Shakespeare is keveset álmodott meg.
Bajnai visszalépése előtt egyébként a hírek szerint megkeresték Róna Péter közgazdászprofesszort, elvállalná-e a miniszterelnökséget, aki állítólag ezt elhárította. Nem is csodálható: hiába alkalmasabb bármely eddiginél, bolond lenne belekeveredni ebbe az igen, hogy is mondjam… játszmába. Életében szerzett szaktekintélye úszhatna el. Állítólag Surányit, a volt jegybankelnököt is megkeresték, de korábbi szerepe miatt támadási felületet adhat. S vajon a vidéki baloldali szavazók mennyire fogadnák el a korábbi budapesti pénzvilág elitfiguráját?
S visszatérve az akol és a bárány hasonlathoz. A DK illatát a Gyurcsány-követés határozza meg. Emiatt aligha fogadnák el, hogy Gyurcsány ne kerüljön a listára. Vagy ne ő legyen a fővezérürü.
Juhász Péter kijelentette, hogy sem Mesterházy, sem Fletó. S a Milla környékén is más az akol illata. Ott inkább több parfüm található. Az MSZP-ben látszólag összetartóbbak, s több markáns egyéniség van. De Mesterházy csak addig vezérürü, míg el nem bukja a választásokat, vagy helyette más főürüt küld valaki valahonnan a közös akolba. Még Bokros is megjelent kis nyájával, de az ő illata oly emlékezetes, hogy aligha mennének be érte a választófülkébe.
Mi meg nézünk, mint a moziban. Ilyen végjátékot még Shakespeare is keveset álmodott meg.
Vidéki kis faluban élek. Erre felénk, s hál’ Istennek az ország sok vidékén sokkal békésebb az élet. Csak a disznók fogynak el sokan szombatonként hajnalban. Viszont a disznótoroshoz némi bor is kerül. Ráfér már ez egyszer a magyarra!