Kényelmetlen kényelem?
Nagyszüleink sokat bírtak: földet műveltek, kézzel mostak, sok esetben maguk készítették öltözetüket, bútoraikat. De közülük azok élnek ma is, akiknek kényelmesebb volt. Akiknek volt „gyermekkoruk” (nem kellett kisgyermekként kapálni) és volt szabadidejük (pl.: kézimunkáztak). Minden embernek szüksége van arra, hogy ahol lehet, könnyítsen, ahol lehet, kényelmesebben éljen. Kényelemről, és nem elkényelmesedésről beszélünk!
Néhány gondolat a pozitív kényelemről:
Amíg egy kényelmes sétával jutunk el az iskolába, munkahelyre, addig a séta testi és lelki egészségünket, jó közérzetünket támogatja. De ha hosszú gyaloglással kezdődik a nap, ami úgy érezzük, inkább kín, mint könnyed séta, akkor mire célba érünk, addigra leszünk nyűgösek, fáradtak, ingerültek – és mindenkire kivetítjük hangulatunkat, akivel csak találkozunk. Vannak viszont, akik inkább kilométereket gyalogolnak, vagy bicikliznek, minthogy zsúfolt tömegközlekedési eszközökön gyűjtsék be a reggeli bosszúságokat (nem adták át a helyet, meglöktek, hangoskodtak stb.) Mérjük fel, melyik lehetőség jár számunkra kevesebb stresszel, és azt válasszuk!
Senkinek sem árt meg, ha néhány robotgép helyett maga dolgozik, amíg testmozgásnak, kikapcsolódásnak érzi. De azért nem rossz, hogy az automata mosógép kimos helyettünk, és a kézzel mosásra szánt idő helyett, mondjuk a gyermekünk házi feladatában tudunk segíteni! Ha az időjárás miatt nem tudunk kimozdulni, akkor érdemes nekiállni takarítani, közben zenét hallgatni, és már meg is van a hasznos mozgásos időtöltés. Amit kényelmesen be tudunk vállalni, azt csináljuk magunk!
Amit kényelmesen be tudunk vállalni, azt csináljuk magunk!
Van meló a saját kerttel, állatokkal, de nem lehet vitatni a házi zöldség, gyümölcs, húskészítmények - boltival szembeni értékét! Addig érdemes vállalni, amíg jólesik a munka, amíg nem teher, amíg nem „mókuskerék”! Ha ezt a fajta életmódot szívesen éljük, akkor pszichésen is támogat bennünket: örömünk van benne, inspirál, motivál. De ha átfordul a dolog, könnyen válhat belső feszültséggé, frusztrációvá. Az már nem éri meg!
A kreatív ember mindenhol „megmutathatja”, hogy mi mindent tud saját maga előteremteni – nem kell hozzá tanyára költözni. Akiben van lelkesedés, hogy maga oldja meg az otthonában a lehető legtöbb javítani valót, átalakítást, felújítást, cserét, az máris sokat spórolt. Kihívást jelenthet egy olyan munka, amihez a „kényelmesebbje” szakembert hív, majd fizet.
A legtöbb embernek nem titkolt célja, hogy azzal, amit tesz, saját magát valósítsa meg. Valaki tudományos munkában látja ennek lehetőségét, és kihasznál minden olyan kényelmet, amivel időt spórolhat, csakhogy a könyvtárban ülhessen és kutathasson. Vannak azonban, akiknek pont az jelenti az önmegvalósítást, hogy kora reggeltől késő estig a saját tanyájukon, saját növényeiket és állataikat gondozzák!
Éljünk úgy, ahogyan szeretnénk, ott, ahol szeretnénk, a kényelem pozitív oldalát kihasználva!
