Ülj le mellém!
Ülj le mellém, valamit mondok, szomjas vagy látom, egy üveg bort kibontok…
… mert most már legálisan ihatsz alkoholt, sőt, már a Nemzeti Dohányboltból sem küldenek ki azzal az indokkal, hogy túl fiatal vagy. Vásárolhatsz kedvedre cigarettát, sört, bort, pálinkát, rajtad áll. Rajtad áll, ahogy az is, hogy mit kezdesz az életeddel, mert egyszer élsz, kezedben a kulcs. (Meg a Beck’s)
Most már hangoztathatod, hogy te bizony már elmúltál tizennyolc, nem számít, hogy csak két napja, de nagykorú vagy. Állíthatod, hogy felnőtt lettél, komoly ember, komolytalan pillanatokkal. Igen, most már elmondhatod magadról, hogy te aztán már tudod ki vagy, és nem, nem fogod megbánni azt a tetoválást, nem is olyan drága az a márkás parfüm és amúgy is, a rózsaszín-fekete hajszín tökre egy komoly ember látszatát kelti.
Gyakorlatilag tényleg felnőttél, de tudod annyi minden áll még előtted. Egészen biztosan le fogsz érettségizni, egyetemre mész, vagy dolgozol majd, sokszor és sok helyre fogsz költözni. Ahonnan eljöttél, ott hiányozni fogsz és te is hiányolsz majd valakit, szeretni fogsz és félni attól, hogy ő téged már nem, bízni fogsz vakon minden jött-mentben, hogy megtanuld, nem bízunk senkiben, álmodni fogsz minden éjjel és majd, ahogy szoktad, agyonnyomod a pókot, aki a terveidből sző sűrű hálót.
Élni fogsz, és én hagylak menni. Én leszek a kéz, aki kiveszi a kezedből a cigit, én leszek, az, aki azt súgja, mára elég volt a borból, én leszek a zene, ami a füledben szól a 4-es 6-oson, amikor már éppen elaludnál, de tudod, hogy akkor egészen biztosan kirabolnak. Én leszek a hajnali gyros, az utálatos nővér, és a fék, amikor a kocsimat hajtod. Én leszek, aki majd felhív, hogy hívd fel anyát, de én többet már nem szidlak le azért, hogy ennyi lett a számlád…
Szóval Öcsi, ülj le mellém, valamit mondok. Most már kibonthatod azt az üveg bort.
