A „sarki virágos néni”
Hétköznap mindig korán kelek, még sötét van, mikor elindulok friss péksüteményért. A „mi” virágárus nénink ilyenkor már üzletében tesz-vesz, szépítgeti, rendezgeti portáját. A lámpa fényénél virágok és dekorációk kontúrjait, és rutinos mozdulatokat látni. Lassan öltözteti fel a helyiséget: kicsit igazít itt, kicsit simít ott, végül minden kellék, áru, termék megtalálja a maga helyét.
Most, halottak napjához közeledve nagy a nyüzsgés a virágüzletekben, de a „mi” virágárusunk most sem siet. Üzletében nincsen „fontosabb” csokor, alkalom, vagy rendelés. A virág van, és Ő. Nyitástól zárásig, minden nap.
Ha belépünk hozzá, nem csak virágcsokrot kapunk, jut nekünk bőven idejéből, és mosolyából is. Vásárlói „törzsvásárlók”, akik nem kedvezmények és kuponok érvényesítése miatt térnek vissza hozzá. Sokkal többet érnek kedves, érdeklődő szavai, melyekre a mai, idegenkedő világunkban olyan nagy szükség van! Sosem siet, sosem kapkod, nyugalmat, harmóniát érezni körülötte.
Jó dolog, ha van egy sarki virágos néni, aki emlékszik arra, hogy melyik volt az a virág, amit egy hete vittem, illetve aki megkérdezi gyermekemtől, hogy hívják a tanító nénit, akinek a csokor készül.
Üzletének sajátos hangulata van, ami több tényező szerencsés találkozásának lehet az eredménye. Érezhető a tevékenység (szándékosan nem neveztem munkának), a környezet és a személyiség egyensúlya. Mikor ide belépünk, kicsit mi is lelassulunk. Amíg készül a kompozíció, addig szemünk körbeszalad a polcokon, és a tárgyak mint hívószavak csalogatják elő belőlünk a gondolatokat. Kedves emlékek (találkozások, búcsúk) pillanatképei jelennek meg, olyanok, melyeket a nagy rohanásban képtelenség felidézni, itt viszont végre megtehetjük. Színes, illatos, bájos világ van idebent, melyet, ha ügyesek vagyunk, a virággal együtt magunkkal tudunk vinni.
Kapcsolatainkat nem csupán a rokoni, munkatársi kapcsolatok jelentik. Jó dolog, ha van egy „sarki virágos néni” (kislányom nevezi őt így), aki emlékszik arra, hogy melyik volt az a virág, amit egy hete vittem, illetve aki megkérdezi gyermekemtől, hogy hívják a tanító nénit, akinek a csokor készül. Csak néhány szó, mégis minden más lesz tőle…