Álvideó, populizmus és a Horn Gyula-bérlet
Amikor e sorokat írom, még teljes a homály a bajai videó ügyében. Csak remélni lehet, hogy egyik komoly pártnak sincs köze ehhez az ordenáré akcióhoz, a filmbűnözőket pedig lecsukják.
Amit tudunk, az az, hogy az MSZP túl van a választási kongresszusán. Megvan a választási listájuk is – meglepő kaposvári „veszteségekkel“. A nagy csinnadratta mellett egy furcsa „jövő-csomagot“ tettek a választók asztalára. Olyan ígéretdömpinget adott elő Mesterházy Attila, hogy már-már azt hittem, maga Gyurcsány Ferenc áll a rivaldafényében.
A 2002-es és a 2006-os választások előtt is így volt. Pontosan tudni lehetett akkor is, hogy ami fűt-fát beígértek a szocialisták, az teljesíthetetlen. Mégis rájuk szavazott a jószívű, a csupa szépet hinni szerető magyar nép. Mindkétszer megverték cukros ígéreteikkel a Fidesz–KDNP-t. Pedig a napnál is világosabb volt – ahogy nagy vezérük később maga ismerte be –, hogy kormányozni nem tudnak, ezért inkább hazudtak nappal, délben és este.
2010-re már minden kiderült. Ekkor esélyük sem volt, bármit is ígérgettek. Akkorra már minden választópolgár látta, hogy két ciklusban is mellékormányozták az országot. Együtt a szabad demokratákkal –, hogy ez utóbbi ex-párt csoda-politikusait se felejtsük ki a szégyensorból. 2010 az egyetlen, ami bizakodással tölthet el bennünket. Tudniillik az, hogy az emberek az évek során csak-csak beletanultak a politikába, és kezdik nagyon keményen elválasztani az ocsút a búzától, a cukormázat a valóságtól.
Amit Mesterházy és kollégái a mostani kongresszusukon össze-vissza ígérgettek, annak nagy része nem a búza kategóriájába tartozik. Az színtiszta populizmus. Élén a Horn Gyula-bérlettel. A „munkát, kenyeret“ őrületesen eredeti jelszaváról már ne is beszéljünk. Nem tudom, hogy miért hiszik, hogy a nép még ezen a politikai szinten áll. És miért gondolják azt, hogy ezzel majmolhatják a Fidesz 2010-es sikerét.
A napnál is világosabb volt – ahogy nagy vezérük később maga ismerte be –, hogy kormányozni nem tudnak, ezért inkább hazudtak nappal, délben és este.
Tévednek. Ahogy téved ebben a hazai balliberális média, és annak tételeit másoló nyugati médiavilág is. Nem így nyerték meg a választásokat Orbánék. Emlékezzünk csak, mit hirdetett meg a Fidesz 2010-ben! Ha megnyerjük a választásokat – mondta majdnem ugyanezekkel a szavakkal Orbán Viktor –, akkor megváltoztatjuk az elmúlt nyolc év hibáit. Ha nagyon megnyerjük, akkor megváltoztatjuk az elmúlt húsz év tévútjait. Pontosan ezt tették. Rendbe szedték a már majdnem rendbe szedhetetlent, és – miután tényleg nagyon megnyerték a választásokat – nekiláttak a húszéves adósságaink lerendezésének is.
A vesztes baloldal meg úgy tett, mintha győzött volna. Beindult a rezsimezés, lefasisztázták a parlamentbe demokratikusan bekerült Jobbikot. Mesterházy pedig – aki óriásit bukott mint Orbán Viktor kihívója – már akkor sem szenvedett önbizalom-hiányban: „miniszterelnöki vitára“ hívta ki Orbán Viktort. Amire persze sohasem került sor. Bajnai meg eltűnt, a bal(liberális) fenéken. Hogy ígérete ellenére visszajöjjön.
Az áprilisi választásokig még jó hat hónapunk van. Az ellenzéki oldalon már nagy a nyüzsgés, ígérgetés, kampányhisztéria, videózás. Pártok sokasága készül a választásra. Soha ilyen korán nem kezdődött még meg a kampány. Egyedül a Fidesz–KDNP nem szállt még be a harcba. Nekik kormányozniuk kell. Reggel, délben és este.