Létrejött a fából vaskarika!
Ebben egyeztek meg Mesterházyék és Bajnaiék!
Elnézést az Olvasótól! Sohasem tartottam többre a politikában az élcelődést, egy sikeres beszólást vagy a gúnyt, mintsem a tisztes elemzéseket. Sokszor vitatkoztam és vitatkozom tőlem jelentősen különböző nézetűekkel, természetesen, ha komolyan vehettem őket, s nem a haszonleső és folyamatos gagyigyártók közül voltak valók.
Mégis, amikor megláttam az MSZP és az Együtt 2014 (időnként pártszerű alakulat) megegyezését, bizony azonnal a fából vaskarika hasonlata ugrott be egyből. S hogy miért? Hát ezt az olvasónak indokolni vagyok köteles.
Mindenekelőtt el kell mondanom, a világot nem valami pártszemüvegen keresztül nézem, sokkal inkább nemzeti hasznossága szempontjából. Így hát aztán arra is időnként odamordulok, akire előzőleg szavaztam. Az értelmiségi dolga, főleg ha tollat is ragad, hogy jelezze, amit lát, jót és rosszat egyaránt.
No, szóval néztem ezt az MSZP és Együtt 2014 megegyezést és a már elérhető részletek alapján mélyen elgondolkodtam rajta. Mitől is megegyezés ez a megegyezés? Úgy tűnik, hosszú hónapok óta rivalizáló, civakodó, programok helyett csak a korszakváltást hirdető két nagyobb pártszerű formáció leginkább abban egyezett meg, hogy miben nem egyeznek meg.
S miért írok pártszerű formációról? Hiszen a legújabb hírek szerint néhány hónapos bizonytalanság után már az Együtt 2014 is bejegyzésre került. Csak hát egy dolog a jogi rendezés, más pedig a tartalmi. S bizony a két pártnak ma sem látom a markáns arculatát. Pontosabban akad egy-két érdekes jellemző. Az MSZP kétségtelen hordozza a jogelődje, az MSZMP vonásait.
Bajnai Gordonék különböző mozgalmak hátterét felhasználva igyekeznek valami pártszerű alakzatot összehozni. Az alulról szerveződés, a felülről rátelepedés és a hatalmas külföldi támogatás azonban eddig csak olyan formát öltött, mint az őszi köd. De azért egyre inkább kezd hasonlítani az egykori SZDSZ-re.
Azét a pártét, mely évtizedek alatt sikerrel visszatartotta Magyarországot az európai fejlődéstől, majd amikor már elkerülhetetlenné vált az összeomlás, a hatalom látszatát és az óriási munkanélküliséget átadva 4 évre kifarolt a felelősségből, de nem a vagyonátmentésből. Abban ők voltak a mesterek, kellő előkészítés után. Külön kiemelném a „proletárinternacionalizmus” jelszavát és máig élő gyakorlatát. Az MSZP frakció az Európai Parlamentben olyan hatékonyan igyekezett saját hazáját lejáratni, mint eddig egy nemzet egyetlen pártjának sem. Hát igen: az elődök korábban szolgálták Sztálint, Brezsnyevet, Antropovot, s folytathatjuk a névsort.
Az Együtt 2014 más internacionalista szálakkal dicsekedhet. Bajnai Gordont hírek szerint Hillary Clinton közeli alapítvány finanszírozza, s Soros György pedig 500 millió forintot költött olyan szervezetekre, melyek az Orbán-kormányt kívánják megdönteni. Ebből talán legszebb a Társaság a Szabadságjogokért, mely ezek szerint a nemzet 2/3-os akaratának megtörését tűzte ki célul.
S persze a történések fő mozgalmának a Milla tűnik, mely 1 millió mozgalmárt ígért szabad sajtó védelméért. Egyszer állítólag valóban összehoztak 40 000 tüntetőt, igaz más szervezetekkel karöltve. Később ez néhány ezerre csökkent. Tehát egyszer az ígért és megálmodott max. 4%, aztán annak töredéke.
A velük többször együtt fellépő magyar Szolidaritás léte ma kockán forog, hírük már nem: a valóban történelmi tettet végrehajtó lengyel Szolidaritás kérte tőlük számon védett névjegyük lemásolását. Keményen utaltak rá, hogy őket próbálják formailag utánozni, miközben egészen más célokat szolgálnak. Úgy tűnik, e hazai kis mozgalomnak ugyancsak szüksége van az idegen tollakkal ékeskedésre.
De példák helyett fogalmazzunk egyszerűbben. Bajnai Gordonék különböző mozgalmak hátterét felhasználva igyekeznek valami pártszerű alakzatot összehozni. Az alulról szerveződés, a felülről rátelepedés és a hatalmas külföldi támogatás azonban eddig csak olyan formát öltött, mint az őszi köd. De azért egyre inkább kezd hasonlítani az egykori SZDSZ-re. Viszont egy-két Bajnai kijelentés után kétségtelen: ők a globalizált tőke, a multik és a bankok érdekeinek várható kiszolgálói, akik arctalan nemzetet akarnak.
No! Ez a két pártszerű alakzat tárgyalt hónapokig, míg végre sikerült megegyezni abban, hogy miben nem egyeznek meg. Nem állítanak közös listát, hanem külön-külön indulnak. Tehát nincs közös program, közös arculat, közös stratégia. Csak egy cél közös: a korszakváltás. (A fenébe a FIDESZ polgári vonalával, nem kellenek nemzeti vonások!)Nincsen közös miniszterelnök jelölt sem!
Mondhatnánk rosszmájúan: a két rivális fiú egyike sem adja alább, ő akar a főnök lenni. De itt sokkal többről van szó. Az egyik MSZP-s képviselő szólt be vagy két hónapja: Nem lesz olyan, hogy ismét a farka csóválja a kutyát – utalva arra, hogy hosszú évekig az SZDSZ törpepárt uralta a sokkal nagyobb MSZP kormányzását. Most az Együtt 2014 először a képviselői helyek felét kérte és a miniszterelnök-jelölti pozíciót. Most kb. 30%-ot, így is sokkal többet, mint amivel egykor az SZDSZ bírt.
És itt jön az egyetlen tétel, amiben valódi megegyezés történt. Az MSZP és az SZDSZ nem indít egymás ellen jelöltet az egyéni választókörzetekben. Tehát középszinten formailag nem rivalizálnak, nem rontják egymás esélyeit. De nézzük a realitást. Ma a parlamentben talán két baloldali képviselő ül egyéni választókörzetből. S a következő választáson is összejöhet ennyi Újpest és Angyalföld környékén. Az Együtt2014-nek aligha valahol.
Összefoglalóan: Az MSZP és az Együtt 2014 sikeres megegyezést kötött arra vonatkozólag, hogy miben nem tudnak megegyezni, tehát a listákban és a miniszterelnök-jelölt személyében, viszont valódi, de szinte lényegtelen megegyezés jött létre az egyéni jelöltek vonatkozásában.
