Az államkassza újra kívánatos lett
Amikor már egy televízió is olyan mellékszereplőket hív be a stúdióba, mint Bokros Lajos, akkor tényleg itt a nyár. Bokros a műsorban kézzel-lábbal tiltakozik, hogy ő nem hazaáruló csak azért, mert megszavazta a Tavares-jelentést. Ezt mondják egyesek róla, és azokról a szocialista képviselőkről, akik Magyarország ellen szavaztak az Európai Parlamentben. Rögzítsük: ezt valóban nem szabadott volna egy magyarnak megszavaznia. Aki ezt megtette, rosszul cselekedett. Mélységes elnézést kellene kérnie, és nem magyarázkodnia.
Ez a nyár jó arra kedves olvasóim, hogy lelkileg felkészüljünk az ősszel beinduló választási kampányra. Nagyon durva stílusú küzdelemre számíthatunk. Figyeljék meg, teljesen mindegy, hogy Gyurcsány, Bokros, Fodor, Magyar Bálint, Bajnai és köre vagy a szocialisták, Mesterházy, Szanyi szólal meg, mintha összebeszéltek volna: csak az „aljas”, „rezsim”, „maffia” és hasonló durvaságok röpködnek, ha megszólalnak.
Hogy magáról Orbán Viktorról hogyan nyilatkoznak, az egyenesen megdöbbentő. Jó néhány választást átéltem már nyugaton is, de nem találkoztam ilyen politikai stílussal. Ott elképzelhetetlen, hogy egy zöldpárti vagy szociáldemokrata képviselő a jobboldali miniszterelnökről - mindegy, hogy melyikről -, ki merne ejteni a száján ilyen szavakat. Jóllehet Orbán Viktor és kormánya semmivel nem tett és tesz mást, mint amit például az igencsak kemény Helmut Kohl tett, amikor kancellár lett.
Kohl is, Orbán is rendbe szedte az országot. Csakhogy Magyarországon a baloldal szerint kizárólag akkor van rend, akkor van demokrácia, ha ők kormányoznak. Ha nem, akkor csak „aljas diktátorok” uralják ezt a szép országot. Miután a nyugati balliberális oldal és médiája örömmel siet ebben a segítségükre, el is hiszik, hogy ez így van. Azonnal elfelejtik a Tocsik, Zuschlag, Szilvásy, Hajdu-Bét, a D-209-es, a Gyurcsány-kádkő, a Nokia-dobozok stb. stb. ügyeit. Mintha ilyesmi soha meg sem történt volna.
Jó néhány választást átéltem már nyugaton is, de nem találkoztam ilyen politikai stílussal.
Ki merik ejteni a szájukon még a „gazdaság” szót is, miközben éppen az említett interjúban maga Bokros Lajos mondja el, hogy olyan csőd felé vitték a szociálliberálisok az országot, hogy amikor ránk tört a világválság, legelsőként a Gyurcsány-kormány állt „levett kalappal” a Világbank szőnyegének szélén, hogy mentsenek meg bennünket. Megtették. Olyan megahitellel, és olyan megalázó áron, hogy majdnem belerokkanunk a visszafizetésébe.
Nagy siker, hogy az Orbán-Matolcsy-Varga-féle gazdaságpolitikával, ha lassan is, de elértük, hogy már az a kérdés, hogy mikor fizessük vissza a világbanki hitelt. Amit nem ők, hanem a gazdálkodni képtelen szocialisták vettek fel. Jelképes, hogy a Világbank már augusztusban be is zárja budapesti irodáját. Nincs miért itt lenniük.
Mert az Orbán-kormány csak-csak elérte, hogy újra van pénz nélkülük is az államkasszában. Nem véletlenül lett a hatalom megint annyira fontos a mindig más pénzéből kormányozni tudó baloldalnak. Nagyon készülnek - akár minden politikai illemszabályt is felrúgva -, hogy a választásokkal megint a teli kassza közelébe kerülhessenek.
Közel egy éve van még a választópolgároknak arra, hogy eldöntsék, hagyják-e ismét lenullázni ezt a kínkeservesen talpra álló országot. És arra, hogy megengedik-e újra, hogy a baloldal ismét elkótyavetyélje a kasszát.
