Iskolába készülünk
Ez a nyár más, mint a többi. Iskolába készülünk. Elméletben és gyakorlatban is. Együtt, az egész család. Saját iskolai emlékeket elevenítünk fel, az új iskoláról és szokásokról beszélgetünk, szobát rendezünk, vásárolunk. Természetes az izgalom, de ha közösen, örömmel készülünk, akkor talán már tettünk egy lépést a pozitív iskolai élmények felé!
Néhány ötlet a készülődéshez:
Ha lehetséges, gyermekünkkel együtt válasszuk ki (adott keretből) a tanuláshoz a bútort, mert a saját maga által választott íróasztalhoz sokkal szívesebben fog majd leülni. Ez a „kisebb” tárgyakra is érvényes: ceruzatartóra, lámpára, órarendre, még a könyvek csomagolópapírjára is! (Apropó, csomagolás! Nagy segítség gyermekünknek, ha a különböző tantárgyakat másként csomagoljuk. Nincs bosszantóbb, mint amikor az ötödik füzetet húzza elő a táskából, és még mindig nem az írás füzet van a kezében, amit keresett.)
Csak kényelmesen lehet (és szabad) tanulni! Ha az asztal magas, a szék alacsony (és még billeg is), kisiskolásunk nem szívesen veszi majd birtokba tanulóhelyét! Nagyon fontos, hogy amikor leül, minden az életkorához, testarányaihoz alkalmazkodjon.
Legyünk otthon is büszkék mindenre, amit gyermekünk megtanul – a pozitív megerősítés a legjobb hajtóerő!
A gyermek íróasztala legyen távol minden zavaró tényezőtől! (Ha szeme sarkából azt látja, hogy a tesó rámol, anya tévézik, apa telefonál, akkor szinte lehetetlen lesz odafigyelni a leckére.) Ahol több gyerkőc van egy szobában, ott ügyeljünk arra, hogy sose az iskolás költözzön ki, mert a másik játszana, hanem fordítva! Az állandóság is segíti az ismeretek elsajátítását, legyen a tanulás szent!
Rendetlen asztalon nem lehet tanulni. Ezt is meg kell tanulni. Kezdetektől igyekezzünk rendhez (és rendszerhez) szoktatni kisiskolás gyermekünket: üljünk mellé egy székre, és alakítsunk ki rutint. Lehet kifestővel, ceruzákkal gyakorolni, már most is, a szünidő alatt: odakészítünk mindent, amire szükségünk lehet, majd a munka végeztével a helyére pakoljuk őket.
A legnagyobb kincsnek tartom a tanulás segítésében a szemléltetést – otthon is. Ehhez elegendő egy mágnes-, vagy parafatábla, ahol majd mindig megjelennek az aktuális ismeretek: szorzótábla, versrészlet, évszámok (időszalagon), helyesírásunk „mumusai”. Amit gyakran látunk, azt könnyebben megjegyezzük.
Ne legyenek az asztal körül játékok (ami eltereli a figyelmet), de mégis legyen kedves, barátságos, „hívogató” a tanulósarok! Egy kedves székpárna, napocskás órarend, katicabogaras ceruzatartó, vidám mágnesek a mágnestáblán - mind motiváló tényezők lehetnek.
A tanulósarok környékére mindig helyezzük el az iskolában kapott emléklapot, oklevelet, érmet, vagy nebulónk saját rajzait. Legyünk otthon is büszkék mindenre, amit gyermekünk megtanul – a pozitív megerősítés a legjobb hajtóerő!
Bár a gyermeknek az iskolában feladatai, kötelességei vannak (melyekre szeretjük majd otthon is figyelmeztetni), azért az elsődleges tevékenysége még sokáig a játék marad. Ne akarjunk túl komoly tanulószobát berendezni, inkább a szemléleten változtassunk! A tanulás legyen az új ismeretekkel való játékos foglalkozás, a tanulósarok pedig az izgalmas feladatok birodalma!