Doktor úr, a maga szíve sose fáj?
Szorítás a mellkasban, zsibbadás, fájdalom a bal karban. Ez bizony nem játék! Telefonon hívom a 104-et. Felveszik, kérdezik a tüneteket. Azonnal indulunk! Mentő megérkezik, szerencsém van, a rohammentő éppen szabad és a doktor is a helyén. Megérkeznek, műszerek elő, az EKG rosszat jelez. Azonnali beavatkozás: infúzió, rögoldó injekció és irány a mentőautó. Bent a kórházban az orvos, a mentőorvos diagnózisát megerősíti, itt bizony azonnali beavatkozás szükséges.
A mentő robog tovább a szívcentrum felé. Megérkezünk a szívcentrumba, orvosok és ápolók hada vesz körbe, vizsgálatok, a diagnózis ugyanaz. A műtő - mint mindig - készenlétben, asszisztencia rutinosan, ruha le, borotválás, irány a műtő. A műtőben kellemes lágy zene, az ügyeletes és a többi orvos beöltözve várja a beavatkozást. A katétert bevezetik, a team rövid szavakkal kommunikál.
Mivel mindent hallok, tudom, hogy amit mondanak, az nem éppen jó. A szükséges életmentő beavatkozást megtették, de a következő műtétet nem úszom meg. Előjegyzés egy bypassra. Műtét napja, a szokásos rutin, persze nem nekem. A zabszem akció elindult, de mosolygós arcok nyugtatnak. Csak semmi pánik! Magamban: könnyű nektek, nem ti mentek a szike alá!
A zene szól, az altatóorvos azt mondja, számoljak. Mire befejezném, már rég nem vagyok a tudatomnál. Intenzívosztály, reggeli ébredés, iszonyú szájszárazság. A tündér nővér hozza a megváltó vizet. Másnap reggel közlik velem: mivel komplikáció nem lépett fel, irány az osztály.
Délután jön a nővérke. No, ketteske, megyünk fürdeni! Hova, nővérke? Bizony, fürdeni, de előbb kivesszük azt a csúnya katétert. Én nem hiszek benne, de a pozitív kisugárzása a nővérnek azért megerősít. És láss csodát, egy nappal a műtét után, igaz, segítséggel, de „robogok” a fürdőszoba irányába. A felfrissülés csodákat tesz, vállalkozom egy kis önálló sétára is.
Délután a Tanár Úrral beszélgetek, a válaszok pozitívak, a műtét tökéletesen sikerült. Ez megnyugtató, kezdek visszatérni az életbe. Közlik velem, hogy irány a rehab, választhatok X, Y és Z között. Természetesen én Z-t választom, különböző okok miatt. A kórházban tökéletes a kiszolgálás, a tündér gyógytornász csodákat művel.
Végre távozom és irány az otthonom. De nem mehetek el szótlanul. A neveket nem kiemelve, minden egészségügyi dolgozónak hála és örök köszönet az életem megmentéséért.
Ha egy ember életét megmentetted, akkor az egész világot megmentetted vele.
Mindezt csak azért meséltem el, mert nagy részben az ember önmaga tesz arról, hogy a fenti esemény megtörténjen vele.
