Végre nyár! Végre aratás!
Kaposvárról jövők a főúton. Mellettem élénkzöld ígéretes kukorica- és napraforgótáblák. Tavaly ilyenkor már sárga levelek. Most minden zöld, csak a gabonatáblák vették fel ragyogó aranysárga színűket. Oldalt nézek! Valóban. Aztán előttem a völgyben szépen sorakoznak a szalmabálák.
Mostanában sűrűbben hívogatom mezőgazdász barátaim: milyen lesz a termés? Biztató, mondták már két hónapja, manapság meg: végre tisztességes aratás lesz. Csak nagyobb eső ne jöjjön az aratás végéig.
Minden reggel elsőként az időjárást nézem. Először az Országos Meteorológiai Szolgálatot, mégis csak ők e szakma tudományos központja, de egy hétre adnak előrejelzést a főlapon. A Köpönyeg információinak jellege kissé más és két hétre szól. Örömmel jelenthetem, várható ugyan a következő 4-5 napban 2-3 mm csapadék, az jól jön a kukoricának és napraforgónak, de nem árt a búzának, s a nyaralók szabadidejét is alig zavarja meg.
Nincs még 4 hónapja, hogy az ország a hó fogságába került, több mint tízezren az autópályákon és utakon rekedtek. Nekem szerencsém volt. Március 14-én délután fontos ügyben - ezer fős, a magyarokat ünnepelni szándékozó, másnap reggel vonattal Magyarországra érkező lengyel küldöttség fogadásában - kellett volna részt vennem. Nálam 200, frissen nyomtatott lengyel nyelvű fontos szórólappal. Én szinte mindig bevállalom a kemény terepeket, sok százezer kilométer van mögöttem.
Megérkezett a feleségem, hozta a szórólapokat. Már egy órája össze voltunk csomagolva.
Indulunk? - kérdezte. Nem! Nem? Figyelj, én már igen sok nehéz utat megjártam, de ez most túl soknak tűnik, nem jó az esély. Maradtunk! Akkor szomorúan, ma boldogan. Székesfehérvárig talán eljutottunk volna.
A Fejérváry Géza Társaság biztonságpolitikai konferenciáján egyik tagtársunk - aki a terepen folyó munka vezetője volt - részletesen elmesélte, hogyan jöttek az információk a meteorológiától, hogyan mobilizálódott az autópálya rendőrség, az autópálya-üzemeltetés, a katasztrófavédelem, a katonaság, a rendőrség, a polgárőrség és az önkéntesek ezrei. Annyi ember dolgozott, hogy a kapcsolattartás okozta a legtöbb gondot.
A hó támadása olyan erős volt és olyan speciális kristályszerkezet alakult ki, mint az Ytong vagy Porotherm nevű blokkok állaga. Fűrésszel lehetett vágni. Végül mindenki megmenekült, s mindenki biztonságos helyre jutott, igaz volt aki 15-20 órát töltött az úton, a hó által bezárva. És mindenütt olyan szolidaritás és összetartás volt, amit gyakran magunk sem tételezünk fel saját nemzetünkről.
Elszállt a természeti erők rontása: sokan, együtt kivédtük. A politikai erők rontása még működik, belföldről és külföldről és leginkább köztük jól szervezetten.
Még nincs egy hónapja sem, hogy a Dunán minden idők legnagyobb árvize vonult le.
Ugye, milyen messzinek tűnik ? Pedig a neten leellenőrizhetik. S mekkora veszély volt! Városok úszhattak volna el, száz és ezer hektár termés, házak százai, ezrei ázhattak volna szét, dőlhettek volna össze. Életem majd fele konkrétan Visegrádhoz kötődött, két nagy árvizet éltem meg, egyben mi vittük a fő utcán az átigyekvőket 4 személyes hajóban több napig.
Ez évben nem úszott el sem Visegrád, sem Budapest, legfeljebb az esőtől a budai Batthyány tér és Fő út vidéke. Hatalmas szervezettséggel és előrelátással folyt a védekezés, önkéntesek tízezrei segítettek. Ismétlem: mindenütt olyan szolidaritás és összetartás volt, amit gyakran magunk sem tételezünk fel saját nemzetünkről.
Elszállt a természeti erők rontása: sokan, együtt kivédtük. A politikai erők rontása még működik, belföldről és külföldről és leginkább köztük jól szervezetten.
De csökkent a hatásuk.
S az eredmények jönnek. Két nappal ezelőtt külkereskedelmi mérlegünk kiugró javulásáról tudósítottak. Előtte a GDP növekedés jelentett csodát. Korábban váratlan alacsony inflációs mutatónk. S talán legfontosabb, hogy egyre inkább látható a nemzeti összefogás ereje és eredménye.
És fontos most némi nyár, némi pihenés, némi kikapcsolódás.
És ha még mindig keveseknek, de egyre többeknek jut valami segítség, valami támogatás.
Feleségem 20 hátrányos helyzetű gyermeket nyaraltat, melyhez egy külföldi katolikus alapítványtól sikerült forrást szerezni. És bizony sok táborról tudok a több milliárdos állami támogatáson kívül is.
Sok apró forrás, sok apró szervezőerő. Valami épül!
Kellemes nyaralást!
