A nyunyorgatás
Van, hogy úgy ébredsz reggel, hogy tudod, ha valaki nem ölelget, szorongat meg rendesen, az a nap nem ér semmit. De azt őszintén kell tenni, mert különben nem ér semmit.
Csak öleljenek szorosan, nagyon, erősen, férfias karokkal, illatban, sokáig. Halljam a másik gyorsuló szívdobogását, ami félelmetes és megnyugtató. Így tudnék maradni örökre, akkor is, ha ez elcsépelt, sablonos duma. Simítsák ki az arcomból a hajamat, nézzenek rám úgy, mintha én lennék a legszebb nő a világon, simogassák fel a libabőreimet.
Egy kis nyunyorgatással olyan mértékben meg lehet szelídíteni, hogy csodás háziasszony és engedelmes feleségféleség válik belőlem. De olykor elég egy jól irányzott bók, vagy egy simítás az arcon.
Ezek sokszor többet érnek egy jó szexnél. Sőt a nyunyorgatás különbözteti meg a szexet a szeretkezéstől. Ezért a nyunyi azokban a helyzetekben, amikor nem akarsz a másiktól semmit, szigorúan tilos és veszélyes! Mert könnyen megszerethető az, aki gyengédséget ad.
Én nem tudnék ilyen adok-kapok nélkül létezni.
Halljam a másik gyorsuló szívdobogását, ami félelmetes és megnyugtató. Így tudnék maradni örökre.
A legborzasztóbb ebben az, amikor együtt élsz valakivel és pont ő nem adja meg ezt neked. Pedig nem nehéz, csak egy kis odafigyelés kell, és gyorsabban készül az ebéd, finomabb lesz a rutinpuszi, rövidebb lesz az út hazafelé a munkából.