Amikor a kettős mérce már sértővé válhat
Először fordul elő, hogy egy bajor politikussal magyar ügyben nem értek egyet. Hangsúlyozom, magyar ügyben. A bajor parlament elnök asszonya, Barbara Stamm nem fogadta a magyar parlament elnökét, Kövér Lászlót. Jóllehet ő hívta meg. Ennek a durva lépésnek az indokaként azt hozta fel, hogy a magyar kormány módosította a magyar Alaptörvényt.
Nem pongyolaságból írom folyton, hogy magyar, hanem azért, hogy érzékeltessem: olyan dolgokról nyilatkoznak idegen országok politikusai, amelyekhez semmi joguk nincs. A látogatás lemondása pedig egyenesen sérti Magyarországot.
Miért üzenget újabban ismét fél Európa? Hol történt olyan antidemokratikus lépés, amely szerint a magyar parlament lábbal tiporná az európai jogállamiságot? Sehol. Egy ország alkotmánya mindig nemzeti ügy. Sem Angela Merkel német kancellárnak, sem Westerwelle német külügyminiszternek ehhez nincs még üzengetési jogosítványa sem. Az EU-nak egy egészen kicsi van. Dániának vagy Hollandiának semmi.
A mi parlamentünk egyedüli feladata az alkotmányozás. Igaz, a nemzetközi balliberálisoknak a Parlament is kevés. Népszavazás kellene - sikoltozzák. Érdekes ez, mert nem volt népszavazás például az USA híres alkotmányáról sem. A német Alaptörvényről sem. Sőt kedves Barbara Stamm, nem volt a bajor alkotmányról sem.
Egy ország alkotmánya mindig nemzeti ügy. Sem Angela Merkel német kancellárnak, sem Westerwelle német külügyminiszternek ehhez nincs még üzengetési jogosítványa sem.
Tovább megyek: nem volt népszavazás 1949-ben arról a magyar alkotmányról, amelyiket 1989-ben szintén népszavazás nélkül, valójában az ellenzéki kerekasztal megbeszéléseken fogadtak el. Amelyet most úgy véd Sólyom László és a magyar baloldal. Akkoriban pedig megegyeztek abban is, hogy ez csak egy ideiglenes alkotmány. Majd az országgyűlés később alkot egy újat, véglegeset. Ezt a feladatot a Fidesz-KDNP 2011-ben kétharmados többségével el is végezte.
Most meg az a gond, hogy miért változtatják meg máris ezt az alkotmányt. Egyszerű: az Alkotmánybíróság ezt kérte. A német alaptörvényt 1949 óta 59 alkalommal változtatták meg. Akkor miért ne szabadna ilyet megtenni Magyarországnak? Vagy miért kezdődhet Isten nevének említésével a német alaptörvény („Im Bewußtsein seiner Verantwortung vor Gott und den Menschen,”)?
A bajorról már ne is beszéljünk, az az Isten nélkül épített országot egyenesen „romhalmaznak” tekintené. Miért van mindig velünk baj, miért nem hivatkozhatunk akkor mi, magyarok is például a keresztény örökségünkre?
Mert kettős a mérce. De nagyon. Nem is lehet elfogadni, sem eltűrni ezt. Igaza van Kövér Lászlónak, aki ennek a hisztériának az okát a magyar kormány rezsicsökkentési lépéseiben látja. A korábbi felzúdulás is akkor volt, amikor a kormány bevezette a bankadót, a multik adóját, megszüntette a valakiknek busás hasznot hozó magánnyugdíj-pénztárakat. Most a rezsicsökkentés fáj, köztük a német tulajdonú cégeknek is. Merkelék pedig minden eszközzel védik őket. A magyar kormánynak ellenben tilos védenie saját népe érdekeit.
Ezt a kettős mércét látja már az emberek döntő többsége. Nemcsak a nemzetközit, hanem a hazai ellenzék kétarcúságát is. Nem véletlen, hogy a felmérések szerint folyamatosan nő a Fidesz és az Orbán-kormány népszerűsége.
Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy a bajor kormány mikor és hogyan fog elnézést kérni Kövér Lászlótól, az elnök asszony udvariatlansága miatt.