A Gizi néni
Minden óvodás vágya, hogy egy olyan kedves arcú, nyugodt néni pótolja anyát, amíg dolgozik. Nekünk két kislányommal nagy szerencsénk volt. Gizi néni, Bea néni, Gyöngyi néni és Zsóka néni nevelte fel a lányokat.
Sokkolt bennünket, hogy Gizi néni nincs többé, és főleg az a mód, ahogyan jósága és bizalma áldozataként kellett végeznie. Anyaként is elmondhatom, ha nem rajta esik ez, nem élte volna túl.
Kell valamit tenni, tenni közösen, hogy ez a világvége ne folytatódhasson. A legkisebb zavarra fel kell figyelnünk és segítenünk, amiben csak tudunk. Az idén ez az utolsó és legszomorúbb blogbejegyzésem, amit nagyon szívesen kihagytam volna. Bár így lehetett volna.
Kedves Gizi néni, emlékedet megőrizzük és megőrzik azok a filmkockák, ahol kedves énekeddel könnyeket és mosolyt csaltál egykori óvodásaid arcára. Történeted nem gyengíti, hanem erősíti az emberi összetartást, és a sokk, amit halálod okozott, mindenkit tettekre sarkall.
Gyilkosodnak pedig bűnbocsánatért esedezem, amit Te is kérnél és a Jóisten előtt talán meg is kapja, mint ahogyan minden bűnös elnyeri ezt. Ugye érted, mire gondolok!
Gizikém, már biztosan a mennyországból mosolyogsz ránk, és ha hallanánk a hangodat, akkor megnyugtatnál bennünket, ami így itt a földön, süketen nagyon nehéz ezek után. Búcsúzom Tőled és egyben ettől a halálokkal terhes 2012-es évtől is.
Búcsúzik Katika és Annuska óvodásaid anyukája és búcsúznak az óvodásaid, akiknek mindig példakép maradsz, és ezt soha senki nem veheti el tőlük. Elmondhatom, hogy bennük Te tovább élsz, tehát ne aggódj, elvetetted a magokat!
A Vikár Béla Vegyeskar tagjai is megemlékeztek karácsony előtt elveszített társukról: