Mi a szép, mi az igaz, és miért érdemes élni?
Gyakran teszem fel magamnak ezeket a kérdéseket és gondolom mások is.
Történetekkel válaszolok:
Szép egy művészeti alkotás, ha megéri a szöget, amivel a falamra kiteszem, vagy szép egy színházi, vagy koncert élmény, amitől feltöltődve megyek haza. Szép egy évszak, amitől energiát nyerek, vagy szép egy írás, amitől boldog leszek. Szép egy fiatal, akinek csillog a szeme, szép egy étel, amitől duplán lehet jóllakni. Szép egy lélek, aki nem bánt, hanem a szépet látja Benned!
Mikor találkoztam a szépséggel?
A szépséggel talán először akkor találkoztam, amikor kirándulásaim során templomokat kezdtem el látogatni. Lenyűgözött a monumentális erő, amit közvetítettek és ezzel a mai napig így vagyok. Nemrég a csodás Rómában voltam, ahol ebből bőség van.
Járjuk a világot, szépséget keresve és persze meg is találjuk. Százezrek zarándokolnak ezekre a helyekre, nem véletlenül. Persze olyan ember is van, akit a divat vonz, ők is megtalálják számításukat.
Ezekért a napokért, élményekért érdemes élni, mert ezt senki nem veheti el tőlünk.
Mi az igaz? Amit a jövő annak értékel, a többi talmi.
Sokan a tárgyak leigázottjai: színes tv, étkészlet, csilivili cuccok, ezeket az idő elnyeli. Ami igaz, azok a barátok, akikkel a beszélgetés ott folytatódik, ahol abbahagytuk és az élmények, amik idővel sem fakulnak, hanem inkább színesednek.
Tulajdonképpen ezekhez a felismerésekhez lassan jut el az ember, de aki eljut, az élete végéig megbecsüli.
