Nekem a Balaton a Riviéra…

A nyár végére 55 centiméterre csökkent a Balaton átlagos vízszintje, ami bőven alatta van az ilyenkor szokásos 70 cm-es minimális szabályozási sávnak, de azért magasabb a 2003. október végén mért 23 centiméternél. Augusztusra kisebb-nagyobb homokpadok és szigetek ütötték fel a fejüket a strandokon, amit lelkesen vettek birtokba a strandolók és a Riviéra-hangulatban kezdetét vette a felnőttek körében is a homoképítési kultusz. A nyár végére már látványosság számba menő homokszobrászati remekművek kísérték a partszakaszokat.

homok

Balatonfenyves, Csalogány utcai strand (fotó: Lőrincz Balázs)

körpanorámás kép: http://www.3dpano.hu/Homokpad/

homok

Egy globális éghajlati modell Balaton térségére adaptált forgatókönyvéből az derül ki, hogy a következő 10-20 évben éves szinten ugyan enyhe csapadéknövekedés várható, ezért a tó vízkészlete és vízszintje kis mértékben nő, azonban ezt követően, a 2030-2060 között jelentős csökkenés következik!

A 2050 utáni időszakban pedig a Balaton az előrejelzések szerint lefolyástalanná válik, a tó vízkészlete és felülete csökken, így jelenlegi üdülőjellege már nem tartható fenn a század második harmadától.   

Az éghajlatot befolyásolni nehezen tudjuk. Az emberi eredetű tényezők minimalizálása – az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentése - az egyetlen, amivel lassíthatjuk a folyamatot. A Balaton esetében a szakemberek szerint a jelenlegi tószabályozási módszereken is sürgősen változtatni kell. S hogyan? Elméletben a szabályozásnak és az alkalmazkodásnak a kombinációját kell alkalmazni. Gyakorlatban pedig? Majd kiderül. Én minden esetre részemről alkalmazkodom: szemléletet váltok és irány a homokvárépítés!

Időjárás 2050-ben...