Az ünnep különbözése

„Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. (...) Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.”

Márai Sándor

Egy népet ünnepeivel is jellemezhetünk, egy társadalomról pedig sokat árul el az, ahogyan ünnepel. Pillanatnyi időutazás – 3. rész c. bejegyzésemet így fejeztem be:

„A Kaposvárra érkező történelmi nagyságok többsége szintén megfordult a vasútállomáson, s hogy melyik volt a számomra a legérdekesebb, arról majd külön blogolok!”

1938. június 12-én, vasárnap 9 óra 35 perckor díszes szerelvény, az ún. Aranyvonat gördült be a kaposvári állomásra. Mozdonyát cserkészkoszorú övezte kettős apostoli kereszttel díszítették, öt szalonkocsijából az egyiket bizánci stílusú kápolnává alakították. Ennek falait belül bordó drapériával fedték, a padlót drága szőnyegekkel, a mennyezetet fehér selyemmel borították. A kocsi oldalfalát címerek, az Árpád-házi szentek képei és két évszám díszítette: 1038-1938. Így érkezett a Szent Jobb Kaposvárra, az István királyunk halálának 900. évfordulóján megrendezett jubileumi ünnepségsorozat részeként.

A Szent Jobbot kísérő ünnepi menet a Tisza István utca (ma Dózsa György utca) – Fő utca útvonalon haladt a Kossuth térre, ahol az ereklyét a plébániatemplom előtti emelvényre helyezték. Az ún. bazár tetejéről - ma már sajnos csak képeken látjuk – dr. Kis György prépost-plébános mondott beszédet, mialatt a közönség négyes és hatos sorokban vonult el a Szent Jobb előtt. A résztvevők számát huszonötezer főre becsülték. A nemzeti ereklye 12 óra 25-kor indult tovább Gyékényes felé.

A második világháború előszelében tehát Kaposváron is fejedelmi pompával fogadták a Szent Jobbot. A megye díszmagyaros urai, a tisztikar, a hivatalok vezetői és feleségeik, a díszszázad, a karinges papok, a város ünneplőbe öltözött apraja és nagyja és a környék községeiből érkező népviseletbe öltözött vidékiek szívüket-lelküket kitették az ünnepen. A felvonulás útvonalán a házak ablakait virágokkal és kilógatott értékes szőnyegekkel díszítették, a bejáratokat fellobogózták. A 900 éves jubileumra Kaposvár város a nagytemplom Kossuth térre néző oldalán, a templom befalazott déli kapuja előtt – Lamping József tervei alapján – Szent István kútját állíttatta fel.

Ma augusztus huszadika van, ünnep. Nevezik Szent István, az államalapítás vagy az új kenyér ünnepének is. Megrendezik évről évre a tűzijátékot, közvetíti a tévé a Szent Jobb körmenetet és megszelik az új kenyeret. Az emberek zöme még egy utolsót fürdik a Balatonban, hiszen munkaszüneti nap. De vajon felnőttünk-e az ünnephez…?

(Forrás: dr. Varga Éva: Történelem és fotográfia. A Szent István emlékév kaposvári riportképei. Somogyi Múzeumok Közleményei 25:247-256- Kaposvár, 2002.)

Mit ünneplünk augusztus huszadikán?

Szent István. Államalapító királyunkat halála után 45 évvel, 1083. augusztus 20-án avatták szentté.

Szent Jobb. Az Árpád-ház kihalása után, a török hódoltság időszakában Szent István alakja az ország egységét jelképezte, ekkor nyerte el szimbolikus jelentőségét a Szent Jobb. 1771-ben Mária Terézia közbenjárásával kerül Budára, Ő rendelte el Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, és arról is rendelkezett, hogy az ereklyét évente hatszor közszemlére lehet tenni.

Körmenet. 1818-ban tartották meg a Szent Jobb első körmenetét a Budai Várban. Az augusztus huszadikai ünnep a reformkor és a szabadságharc alatt a magyar egységet és állami önállóságot is jelképezte, ezért tiltották 1849 és 1860 között a körmenetet.

Munkaszüneti nap. Szent István ünnepét 1891-ben nyilvánították munkaszüneti nappá.

Aratóünnep. A hagyományosan augusztusban tartott pogány aratóünnepségeket az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé krisztianizálta - az Aranybulla pedig rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását, ezzel összeolvasztva a két hagyományt. Az aratóünnepségek hagyománya a századfordulón éledt újjá.

Tűzijáték. Tűzijátékot augusztus huszadikán először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a fővárosban a Gellérthegyről.

Nemzeti ünnep. A korábban katolikus ünnepet a Horthy-rendszerben – éppen az 1938. évi 900 éves évforduló kapcsán - nemzeti ünneppé nyilvánították, hiszen a katolikusok a szentet, a reformátusok és evangélikusok pedig mint az ország egységének, a nemzeti önállóságnak a megteremtőjét láthatták benne. A Szent István-i állam területének visszaállítása pedig a revízió központi gondolata volt.

Új kenyér ünnepe. A II. világháborút követően augusztus huszadika a vallási és nemzeti tartalma miatt a rezsimnek nem volt vállalható, teljesen megszüntetni azonban nem lett volna ésszerű, ezért teljesen átalakították. Szent István ünnepéből az "új kenyér ünnepe", majd 1949-1989 között augusztus 20-a az alkotmány napja lett. 1950-ben a népköztársaság ünnepévé vált.

Állami ünnep. A Magyar Országgyűlés hosszas viták után 1991. március 5-én augusztus 20-át a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította.