Borúra derű is jön?
Mostanában sokat járom az országot. Amerre megyek, mindenütt elsárgult kukoricatáblák. Alig látni ép csövet, zöld levelet. A legtöbb helyen nem lesz betakarítás! De hát ez ilyen év. Csak ne legyen belőle sok!
Én nem emlékszem még ilyen hosszú szárazságra. Úgy tűnik, már nem kételkedhetünk a klímaváltozásban. Ami nemcsak szárazságot hoz, de időjárási szélsőségeket, viharokat is. Idén országunkban kevés eső esett és kevés helyen, mégis voltak hatalmas jégkárok. És szélsőséges hőmérsékletek. A héten Nógrádban hajnalban 3,5 fokot is mértek, miközben napközben sok helyen 30 fölé kúszott a higany.
Tavasszal a gyümölcs nagy része elfagyott, csak a dinnyék nőttek hatalmasra és különlegesen édesre. És a mezőgazdasági miniszter ügyes áralkuval és az árusítási helyek növelésével a dinnyésgazdáknak jelentős forgalmat tett lehetővé. De a többi gyümölcs hiányozni fog, s természetesen a fogyasztás a külföldi árukból fog megnőni. Búzaexport aligha, napraforgó alig, a kukoricából importot valószínűsítek. Mindez bizony hiányzik a GDP-ből és rontja a kereskedelmi arányokat.
A most megindult Mercedes-gyár ugyan ontja a kocsikat, de ekkora mezőgazdasági veszteséget az sem tud ellensúlyozni. Ugyanakkor jövőbe mutató, hogy újabb beruházásba kezdenek, meg akarják duplázni a kibocsátott kocsik számát.
Egyébként a legutolsó külkereskedelmi mutató meglepő eredményt hozott: a kivitel növekedése jóval meghaladta a behozatalét, ami igen jó hír, akárcsak az is, hogy a múlt évben Magyarország csökkentette legjobban eladósodásának mértékét (pontosabban a görögök, de ők az adósság elengedése által). Minden más európai államnak nőtt az adósságaránya.
Még valószínűleg messze van, míg országunk felől elmúlnak a bajok, de a legveszélyesebb zónából már kijutottunk, s ha kicsit is, de csökkennek a terhek. S ha az EU támogatási kereteit sikerül kihasználni, valóban létesülhetnek új munkahelyek. Ma 26.000 emberrel van többnek munkája, mint egy éve, s a közmunka is sokat lendített számos helyen, ha éhbérnél többet alig fizetnek is. Ma az országnak ennyire telik. Viszont mégsem segély, van is látszata.
És néha érdemes összehasonlítani a múltat a jelennel. A múlt év végéig végtörlesztők terhei nagyot csökkentek, s ráadásul 1/3-át a nagyrészt külföldi tulajdonú bankok engedték el.
Az árfolyamgát miatt, bár a terhek kitolódnak, sokak számára teszi átláthatóbbá és jobban elviselhetővé a jövőt.
S ha azt a 242 milliárd dollárt, államadósságunk háromszorosát, éves össztermékünk kétszeresét nem hasítják ki a ’80-as évek végén az ország vagyonából, és nem csempészik ki a tolvajoknak névtelenséget biztosító adóparadicsomokba, vajon hol tartana az ország, és mennyivel több lenne a fizetésünk?
Mégis, a hazai trendek, ha Európa országaihoz viszonyítjuk, egészen kedvező képet mutatnak.
Úgy is mondhatjuk, Európa hajója összességében süllyedőben van, de a mi orrunk újra stabilan a vízszint felett.
Ráadásul sportolóink a 8 aranyéremmel és ezüstökkel, bronzokkal nagyot alakítottak. A magyar sport újra a nemzetek egyik csillaga. S bár a gyűlölködők évek óta próbálják lejáratni országunkat, London eredményei sikeres választ adtak. Végre lehet újra dicséretet mondani Magyarországról.
Lassan kiszabadul az ország a kilátástalanságból, bár a derűre még várni kell kicsit.
