Zolika!
- Uram! A késemért jöttem!
- Hol hagyta?
- Valami matrózban.
- Milyen kés volt?
- Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?
- Várjunk… Csak lassan, kérem… Milyen volt a nyele?
- Kagyló.
- Hány részből?
- Egy darabból készült.
- Akkor nincs baj. Megvan a kés!
- Hol?
- A hátamban.
Hogyan jutott eszembe Rejtő Jenő örökbecsűje? Az élet produkál furcsaságokat. Vagy csak a nyári uborkaszezonnak tudható be a hír, mely pillanatok alatt futott végig a piacon. Vagy a szenzációra éhes sajtós trükkje volt csupán. No, de kezdjük az elején!
Zolika hozzátartozik a piac színes világához. Ő az, aki naponta hozza az ingyen terjesztett zöld fejléces újságot. Ellenszolgáltatásként egy-egy fröccs a jutalom. Néhány árus néha megbízza egy-két apró elintéznivalóval, amit példaértékűen végrehajt. Az újabb fröccs nem is marad el. Nincs vele tulajdonképpen semmi baj, csak ha a fröccsök száma meghaladja a kapacitását, akkor egy pár decibellel hangosabb. Olyankor a piac elhagyására szólítjuk fel.
Nem is írtam volna egy sort sem, de a mai hírzuhatagot el kell, hogy meséljem.
Az állomáson leszúrták a Zolikát. A piacon van több Zolika is. Gyors azonosítás. Az újságost. Ki bánthatta és miért? Hiszen a légynek sem árt. Olvasd a hírportált. Vér folyt! Levágták a fülét!
Hazajövök, kattintok kedvenc portálomra. A rendőrség cáfol, nem történt semmi. Zolika elesett. Olyan ez, mint mikor a régi időkben a rikkancs az újságot lengetve kiabált:
"Óriási baleset! Mindenki meghalt, a többiek kórházban vannak."
Zolika, ha történt valami, gyógyulj meg! Ha nem, akkor betudom a nagy melegnek és az uborkaszezonnak.
