Több mint döbbenet! Mérhetetlen kifosztás!
Még elérhető e blog megjelenésekor az ATV honlapján az a néhány cikk, mely az offshore cégek vagyonát közli nemzetek szerint. A „Tax Justice Network” - mondjuk „Adó igazságosság hálózat” - elemzése szerint Magyarország egyes lakosai méretéhez és lakosságához képest kiemelt összegeket kezelhetnek az adóparadicsomokban.
Természetesen régóta vannak híreink arról, hogy sokan előnyben részesítik a Kajmán és Seychelles szigetek, esetleg Ciprus adóparadicsomait. A döbbenet oka nem is az, hogy egyes vállalkozók a hazai – egyébként más európai országokhoz képest igen barátságos - adórendszer helyett a 3-4 % adót kérő és a cégtulajdonosoknak névtelenséget biztosító helyekre viszik pénzüket.
Az igazi kérdés az, hogyan és mikor vándoroltak ki ezek az összegek!!! A nagyságrend is fontos: a fent említett szervezet szerint Magyarországról 242 milliárd dollár került ki az adóparadicsomokba, döntően 1980 és 1990 között.
EZ AZ ÖSSZEG MINTEGY HÁROMSZOROSA A FENNÁLLÓ ÁLLAMADÓSÁGNAK!!!
S ez a pénzmennyiség akkor „költözött ki” természetesen névtelenséget keresve, amikor Magyarországon még nem léteztek jelentősebb magánvállalkozások! Úgy is mondhatjuk, 1980 UTÁN A MAGYAR ÁLLAMVAGYONT ISZONYATOS MÉRTÉKBEN MEGCSAPOLTÁK, természetesen hatékony és szervezett formában, amely - mint a cikkek említik - a titkosszolgálat és a nekik dolgozó külkereskedők együttműködésén alapult!
Ha az ember ilyen adatot hall, természetesen elgondolkodik, hogy az valós lehet-e? Magát a cikket hitelesíti, hogy Róna Péter a neves közgazdász is nyilatkozik a tárgyban, megemlítve a titkos pénzkivitel tényét, természetszerűleg beszélve annak nagyságrendjéről, s arról is, hogy Magyarországon vannak különlegesen gazdag emberek (akiknek talán nevét sem ismerjük, tenném hozzá.)
Saját információm is van, mely mindezt megerősíti. Egy évtizede szakértőként végigültem a olajhamisítási ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság nyílt üléseit, s ott a szünetekben folyó megbeszéléseken bizony elhangzott, hogy a '90-es évek elejére a GDP egy-kétszeresese „párolgott el” az országból. Aztán konkrétan tudom, hogy egy neves hazai gyár vezetői mérleghamisítással, furcsa külső kooperációval, s feltételezhetően a külföldre kiszállított áru utólagos leselejtezésével, na meg Gmk-on keresztül hatalmas összegeket „síboltak ki”. A gyár belebukott, de a jobb falatokat a volt vezetők a jó buli nyereségéből megvásárolták. De ez döntően hazai buli volt.
Abba is volt lehetőségem közvetlenül beletekinteni, hogyan lehet „privatizációval” hatalmas nyereségekre szert tenni. Szinte az egész államvagyon ügyeskedők martalékává vált, de megjegyezném, hogy ezek az ügyeskedők döntően olyan körökből kerültek ki, melyek már a szocializmusban is hálózatosítva voltak.
Megjegyezném, hogy ezek az ügyeskedők döntően olyan körökből kerültek ki, melyek már a szocializmusban is hálózatosítva voltak.
Oroszország a mintegy 1 milliárd dollárnyi államadóság egy részéért felajánlotta a teljes 4-es metró megépítését - tíz éve utazhatnánk rajta töredék beruházási összegért. De Horn és Demszky és stábjuk visszautasították az ajánlatot. Majd az MSZP vállalkozói tagozata és kebelbarátaik a „rossz adóságot” átvállalták féláron. Na látják, tisztelt olvasóim! Ez az igazi biznisz!
S hogy ma is nyögi az ország? „Na és!” – hogy pufajkás klasszikusunkat idézzem!
Tehát minden dolláron nyertek az adósság kivásárlói 48 centet. Előre leegyeztetve orosz kebelbarátokkal, feltehetően felezve a nyereséget. Tutti üzlet – igaz, a metrót ma is fizetjük.
A guruló dollárokról is lehetett olvasni. Az MNB bécsi leánybankjából hatalmas összegek tűntek el. Jó helyről származó, de nem hivatalos és meg nem erősített információim szerint a titkosszolgálatnak a hivatalos könyvelésekben nem szereplő és szőrén-szálán híjaveszett összege közel akkora volt, mint az orosz államadósság.
De ez még mindig csak kis töredéke az adóparadicsomba menekített összegeknek. Ismétlem, a magyar állam tulajdonából kimarkolt összegeknek! Magyar állampolgáronként 22.000 dollár, 5-6 millió forint, amit kicsempésztek, „kisíboltak” az offshore paradicsomokba. Szinte mindenki vehetett volna rajta egy lakást magának, gyerekének, unokájának, svájci frankos hitel nélkül.
Szinte mindenki vehetett volna rajta egy lakást magának, gyerekének, unokájának, svájci frankos hitel nélkül.
Tudják, Tisztelt Olvasóim, mit jelent ez Önöknek, gyermekeiknek, s egy egész nemzetnek!
Költőnk szavát idézve:
„Gondoljátok meg, Proletárok!”
