Pillanatnyi időutazás – 3. rész
A XIX. század derekán Kaposvár nem volt más, mint egy csendes, álmos városka. Madár ugyan járt erre, de vonat egy szerelvénynyi sem…
A mozdulatlanságból a vasútvonal építése rázta fel a megyeszékhelyt. 1871 áprilisában fogtak hozzá az építkezéshez, és alig egy év múlva, 1872. március 25-én este 8 órakor befutott a koszorúkkal és zászlókkal borított, „Richárd” névre keresztelt első mozdony Kaposvárra, ahol a láttára összecsődült „roppant számú nép” hatalmas éljenzéssel fogadta.
A vasút megépülésével a város iparosai és kereskedői előtt új lehetőségek nyíltak meg, melynek következtében fellendült a gazdasági és a pénzügyi élet. A polgárok látóköre tágult, a város hirtelen virágzásnak indult és így a település külső képe is gyökeresen megváltozott.
1872-ben az első indóház is felépült, ugyanott, ahol a jelenlegi állomás, bár lényegesen szerényebb formában. Miután 1890-ben a MÁV Kaposváron keresztül megteremtette a vasúti összeköttetést Budapest és Fiume között, egyre fontosabb lett a kaposvári állomás, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nagyobb indóházra van szükség.
A vasútállomáson történelmünk megannyi eseménye is átutazott.
A miniszter 1897-ben rendelte el, hogy bővíteni kell az épületet, de a pénzhiány sokáig hátráltatta a munkák megkezdését. 1899. augusztus 9-én fogtak bele az új vasúti indóház építésébe. A munkát viták nehezítették, csúsztak a kivitelezők, de végül is 1900 őszén átadták a ma is látható vasútállomás épületet. A világháború előtt már öt irányból, napi 28 vonat érkezett Kaposvárra, amelynek forgalma Nagykanizsáét és Pécsét is megelőzte.
A Kaposvárt érintő pályaszakaszt 1989-ben villamosították, a kilencvenes évek második felében megindultak az InterCity-járatok, most pedig az intermodalitás jegyében került ismét reflektorfénybe a 112 éves indóház.
A vasútállomáson történelmünk megannyi eseménye is átutazott. Innen indultak a háborúba az első világháborús 44-es gyalogezred „rosseb”-bakái, a második világháború kaposvári 10. könnyű hadosztálya, és itt búcsúztak a várostól 1944-ben a haláltáborokba hurcolt zsidók… 1944 márciusától több alkalommal bombázta a várost az angol–amerikai légierő.
A legsúlyosabb légitámadás 1944. június 30-án reggel érte Kaposvárt, amikor amerikai repülőgépek tizennyolc bombát dobtak a vasútállomás és a Sétatér környékére, ezzel tizenöt ember halálát okozva.
A Kaposvárra érkező történelmi nagyságok többsége szintén megfordult a vasútállomáson, s hogy melyik volt a számomra a legérdekesebb, arról majd külön blogolok!
(Köszönet Nagy Zoltánnak a helytörténeti adatokért!)
Az indóház tervezője, Pfaff Ferenc (1851–1913) a MÁV Magasépítési Osztály főépítésze volt. Azt mondják, hogy a magyarországi vasúti épületek legnevesebb tervezőjének ez az egyik legérdekesebb alkotása, a legszebb és legsikerültebb hazai indóházak közül való. A mértéktartó és méltóságteljes épület szerény és arányos, nem csoda, hogy verseci és a szatmárnémeti állomásépületnek is mintájául szolgált. A vasútállomás főépülete, az I. és II. számú váltókezelői torony, illetve az 1894-ben állított szerelvényszámmérő építészeti, képző- és iparművészeti, vasúttörténeti értékeinek megőrzése végett 2011 szeptembere óta műemléki védelem alatt áll. |