Egy kis visszatekintés és előrenézés
Mindenki tudta, hogy ekkora választói háttérrel a Fidesz-KDNP nekiugrik a legkényesebb reformoknak is.
Orbán Viktor azzal a bizonyos 29 ponttal kezdte. Meghirdette a nyerészkedők, az állam zsebéből ingyenélők megrendszabályozását, az igazságtalanul magas fizetések felszámolását, a végkielégítések megadóztatását. E pontokban minden ott volt, amit a Fidesz a választási kampányában megígért. Benne volt a nagyon fontos családi adózás, az egykulcsos, 16%-os jövedelmi adózás bevezetése, a pártok támogatásának jelentős megnyirbálása, a kis- és középvállalkozások társasági nyereségadójának majdnem felére csökkentése, az állami luxus vásárlásoknak vagy a közüzemi díjaknak a befagyasztása.
A szociális biztonság megerősítése, a beruházási engedélyeztetés egyszerűsítése, a jelzálog bejegyzés megrendszabályozása, a családi ingatlanok családon belüli mozgásának illetékmentessége, a kilakoltatási moratórium, vagy éppen a bankok, biztosítók, lízingcégek kasszához szólítása. Az olyan “apróságokról” pedig, mint a kisebb házi munkák adómentessége, vagy a saját célra engedélyezett pálinkafőzés, már ne is szóljunk.
Valójában ez a 29 pont volt az, amivel az új kormány azonnal kivívta a külföld haragját. Mert a bankok, lízing cégek, biztosító társaságok legtöbbje nálunk idegen kézben van. Ők pedig ezt a közteherviselést egyáltalán nem akarták. A rájuk kirótt különadók miatt azonnal elrohantak a kormányaikhoz, és az Európai Unióhoz.
Mindenben sikeres az Orbán kormány, csak éppen a legfontosabbal, a magyar gazdaság megújításával birkózik meg nagyon nehezen. Ennek legfőbb okát, az ország eladósítását, jól ismerjük.
A belföldi nagyobb intézkedéseik között a legnagyobb ellenállást a magánnyugdíjpénztárak felszámolása, és a médiatörvény jelentette. Ezek nagyon fájtak, és a magyar szociálliberálisok is azonnal nyugathoz futottak. Ott pedig teljesen igaztalanul megbélyegezték Magyarországot. Ez a folyamat máig tart. Az USA Külügyminisztériuma a napokban adott ki egy magyar helyzetértékelést, amiben egy árva jó szó sincs az országról. Csak negatívum, ugyanazok az igaztalan vádak, amelyeket minden balliberális média immáron két esztendeje naponta sulykol az emberek fülébe.
Nem sorolhatom itt fel az azóta elfogadott több mint háromszáz törvényt, benne olyan hosszútávra szólókkal, mint a közoktatási, a felsőoktatási törvény, a választási törvény, vagy éppen a törvények törvénye, az új Alaptörvény. Mindenben sikeres az Orbán kormány, csak éppen a legfontosabbal, a magyar gazdaság megújításával birkózik meg nagyon nehezen. Ennek legfőbb okát, az ország eladósítását, jól ismerjük.
Egyértelmű az is, hogy a kormány jól jelölte ki a célokat – munkanélküliség csökkentése, a termelő munkát végző kis- és középvállalkozások fejlesztése, az Új Széchenyi terv meghirdetése, vagy éppen a Széll Kálmán tervben foglaltak elérése. E területeken igazi, látható, érzékelhető áttörés még nincsen. Amíg pedig ez így marad, Magyarország nem lesz képes kilábalni a kormányra hagyott pénzügyi válságból.
A gazdaság rendberakása - és semmi más -, a következő két év igazi kihívása. Ha ez sikerül, akkor ismét lehet majd újra ünnepelni 2014-ben a Vörösmarty téren.