Politika kultúrával - és nélküle

Horn Gyula, amikor kiderült róla, hogy „pufajkásként” polgártársai ellen fegyverrel harcolt, nem mondott le. Egy vállrándítással intézte el a dolgot. Medgyessy Péter miniszterelnök D-209-es fedőnévvel titkos tiszt volt. Esze ágába sem jutott lemondani. A szocialisták és a Kuncze Gábor vezette eszdéeszesek bizalmat szavaztak neki. Amikor pedig kirobbant a híres-hírhedt „őszödi beszéd”, amelyikben Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök saját maga leplezte le kormánya trükkjeit az EU felé, és beismerte, hogy a választóiknak hazudtak (délben, este), szintén nem mondott le. Ahogy Medgyessyt, őt is bizalmáról biztosította az MSZP és az SZDSZ. Schmitt Pál, a Fidesz tagja volt az első magas rangú politikus, aki levonta a következtetést a hibájából, és lemondott funkciójáról.

Azt hiszem, kedves olvasóim, hogy pontosan itt van a különbség a polgári-konzervatív és a baloldali szociálliberális politikusi magatartás között. A Fidesz-KDNP vezetői - bármennyire is nehezükre esett Schmitt Pál lemondatása -, egy pillanatig sem vártak azután, hogy az egyetem visszavonta az elnök kisdoktori fokozatát. Az elnök hibázott, mennie kellett. Nem kért kiutat. Ahogy nem lett volna kiút Hornnál, Medgyessynél és Gyurcsánynál sem. De őket a pártjuk mégis a posztjukon tartotta. Mert ilyenek voltak, és feltehetően ilyenek ma is. 

A Fidesz-KDNP nem ilyen. Azért kaptak ekkora bizalmat a választópolgároktól, hogy ők véletlenül se kövessék szociálliberális elődeik megalkuvó, minden szennyet a szőnyeg alá söprő magatartását. Amiből aztán nemcsak a Horn, Medgyessy és Gyurcsány ügyek kerekedtek ki, hanem korrupciós ügyek sokasága. „Ha nekik szabad, nekem is” alapon jöttek a Zuschlag, Hagyó, Szilvásy, Hunvald, BKV, Sukoró, Postaszékház és más sötét ügyek. Így vált az MSZP és az SZDSZ következmény nélküli párttá. Az SZDSZ eltűnt, a szocialisták még töredékükben jelen vannak a Parlamentben. És ott olyan kínosan viselkednek, ahogy például a Schmitt-beszéd alatt. Nem menti őket, hogy a másik két ellenzéki párt, az LMP és a Jobbik is így tett. 

Nemrégiben lemondott a német köztársasági elnök is. Christian Wulff a CDU jelöltje volt. Még nem elnökként elfogadott egy baráti kölcsönt, és meghívásokat Mallorcára, Floridába. Nem tehette volna. Ezek miatt lemondott.  Az ellenzék vezére, a szociáldemokrata párt elnöke, Sigmar Gabriel úr nem úgy viselkedett, ahogy magyar kollégái. Gabriel végig visszafogottan, kulturáltan nyilatkozott Wulff ügyéről, nem vette fel az amúgy támadó stílusát. Mert a Köztársaság Elnökéről volt szó. Mindenki elnökéről. Az övéről is. Nemcsak a volt CDU-s Wulffról. Vessék ezt össze azzal a gondolkodással, viselkedéssel, ahogyan a magyar ellenzék - kivétel nélkül - a Schmitt-ügyben szerepelt. 

Horn, Medgyessy és Gyurcsány - különösen e két utóbbi - Magyarországot csőd-közelbe kormányozták, a végletekig eladósították. Ahelyett, hogy leléptek volna a politikai színtérről. Schmitt Pál becsülettel és kiválóan ellátta a feladatát. Amikor kiderült, hogy egy régi ügyben nagyot hibázott, tette azt, amit egy európai politikusnak tennie kellett. 

Az elnököt delegáló Fidesz és KDNP pedig bebizonyították, hogy tartják ígéretüket, és nem úgy gondolkodnak és viselkednek, mint a szocialisták, vagy a liberálisok. Azért jó ezt így ünnep előtt tudni.