A magyar gazdaság kulcskérdése: a vállalkozások fejlesztése
Amíg a kormány az elmúlt két évben számos kiváló intézkedést, átszervezést, törvényt alkotott, addig a kis- és középvállalkozások gazdátlanok maradtak. A meglévők tovább sorvadnak, és újak alig-alig alakulnak. A Gazdasági Kutatóintézet nemrégiben készített egy felmérést a vállalkozások idei kilátásairól. Elég szomorú a kép, jóllehet a sorsuk kulcskérdés.
Ha a vállalkozások nem fejlődnek normális ütemben, kilátástalanná válik a magyar gazdaság hosszútávú alakulása. Amikor az Európai Bizottság pénzelvonásokkal fenyeget bennünket, abban benne van az is, hogy nem látják, hogy az országba érkező pénzekből maradandó, termelő beruházások épülnének. Olyanok, amelyek évtizedekig működhetnek, és fizetik majd be az állami pénztárba megbízhatóan az adóikat.
Az uniós pénzek egy jelentős része pedig rossz pályázatokra folyik el. Az ígéret ellenére ezek a pályázatok nem lettek egyszerűbbek. A vállalkozók egy jelentős része azt érzékeli, hogy nem arra írják ki azokat, amire valójában a pénz kellene. Különösen érinti ez a kisvállalkozásokat. Naponta kapják a pályázatokra specializált irodák telefonos felkínálkozásait, ilyen-olyan támogatási konstrukciók megvalósítására. A harmadik, negyedik kérdésnél azonban kiderül, hogy "arra sajnos nem lehet pályázni".
Az "arra" pedig általában azt jelenti, ami éppen az adott vállalkozásnak kellene. Arra nem tud pályázni, mert a kiíróknak feltehetően sok fogalmuk nincs a való életről. Ez a szisztéma hasonlatos az állomásokon tervezett kormányablakokhoz. Erre van pénz, az állomások rendbetételére, a normális vasúti közlekedés kiépítésére nincsen.
Megnehezítették a vállalkozások életét a foglalkoztatás terén hozott új intézkedések is. Hiába alkalmazna egy vállalkozás új dolgozókat, ha a megemelt minimálbért, a tizenharmadik havi fizetéssel felérő szabadság-napokat, a cafetériát, a járulékokat képtelen kigazdálkodni. Ehhez jön a 27%-os áfa negatív hatása, nem beszélve a tervezett dolgozói közlekedési hozzájárulás terheiről. Ilyen helyzetben egy kisvállalkozó egyet tehet: nem vesz fel senkit, nem fejleszt, marad még kisebb. A nagyobbak meg leépítenek. Az államkasszába befizetett adó meg egyre kevesebb lesz.
Amikor 2010-ben megalakult az új kormány, sokakkal együtt leírtam én is: ha gazdasági téren nem tud a Fidesz-KDNP egy valódi vállalkozásbarát környezetet teremteni, súlyos problémák lesznek az országban. A vállalkozásbarát környezet nemcsak ahhoz kell, hogy letelepedjen egy-egy nagy cég. Ez nagyon fontos, és mégis kevés. Az értelmes, lehetőleg termelő tevékenységet végző, magyar kézben lévő kis- és középvállalkozások konkrét támogatása nélkül nem fog előrelépni a gazdaság. És ezzel a munkahelyteremtési tervek is meg fognak bukni.
A kormány helyében jól megnézném, hogy kikre bízta személy szerint a kis- és középvállalkozók ügyeinek, a részükre kiírt pályázatoknak a vitelét. Itt a második félidő, ideje lenne a gyengén teljesítőket lecserélni. Még van idő, és van a cserékhez kétharmados erő is.