2013. 02. 11., hétfő, 19:43
A Morzsák a száznegyven éves asztalról "olyasfajta írás, amelyből az derül ki, hogy kik vagyunk mi, hogyan élünk, milyen történeteink vannak, és egyáltalán: miképpen kellene élnünk, ha már élnünk adatott." Varga István könyvének bemutatóján jártunk
A könyv 140 sorszámozott példányban jelenik meg, az interneten is olvashatók rövidített történetek, a morzsáknak morzsája...
"...morzsák ezek…
…lehulló törmelékek, külön-külön semmire nem jó darabocskák, amiket abban a reményben fűzök most össze, hogy így, együtt talán jobban megállják a helyüket. Az írások java része nem könyvben való megjelenés szándékával íródott, hanem a napilap diktálta tempó hevében, néha lázában. Sok évnek kellett eltelnie, amíg kiderülhetett: talán érdemes új helyet keresni nékik, új szempontok szerint csoportosítani őket.
Ha valami miatt megérdemlik némely sorok, hogy az így értelmezett időtállóság gyanújába keveredjenek, annak oka természetesen maga a múló idő.
Éppen sorok írásának napján kezdtem az újságírói pályát – kerek harminc esztendővel ezelőtt. A velem megesett történetek szerkesztődtek – csaknem maguktól – morzsákká, igaz ott volt mindvégig előttem a drága Gruber János bátyánk példája is, aki pedig éppen száz esztendeje tette le városa asztalára a maga feledhetetlen úttörő morzsáit."
