2023. 10. 23., hétfő, 20:13
Történészi munkájának homlokterében az 1956-os forradalom áll, amelynek kutatásával, a tények feltárásával küldetést is teljesít.
Hétfőn este a Csiky Gergely Színházban tartott ünnepi gálaest keretében adták át a Szabadságért Kaposvár Emlékérmet.
A díjat ezúttal M. Kiss Sándor történész kapta.
M. Kiss Sándor 1943-ban született Budapesten. Máig angyalföldinek érzi magát, de a forradalmat Győrben élte át. 1956. október 25-én csaknem ő is az ávós sortűz áldozatává vált a börtön előtt tartott tüntetésen, s a tragédia mély nyomokat hagyott benne. A győri Bercsényi Miklós Gimnáziumban letett érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult tovább, s 1963-tól az Eötvös József Collegiumnak is hallgatója volt. 1967-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát.
Pályáját mint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos segédmunkatársa kezdte, s a Művelődéskutató Intézetben folytatta mint tudományos munkatárs, majd főmunkatárs. A rendszerváltozás után előbb a Művelődésügyi Minisztérium kabinetirodájának osztályvezetőjeként, illetve a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület kormányfőtanácsosaként dolgozott. Tevékenyen részt vett annak a tényfeltáró bizottságnak a munkájában, amely az 1956-os sortüzek történetét kutatta.
1996-ban lett a történettudomány kandidátusa. 1997-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történeti Intézetének intézetvezetője, 2004-től 2013-ig egyetemi tanár volt, majd professor emeritusként tanított az egyetemen. Szívügyének tekinti a fiatal történészgenerációk nevelését. 2013-tól a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese, 2021 óta az intézet tudományos igazgatója. Hetvenévesen a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja lett. „A krédóm, hogy megismerjem, s ha megismertem, megértsem, s csak aztán mondjak ítéletet, ha tudok” – foglalta össze történészi módszerének lényegét. S hozzátette, hogy a történelmet értékek alapján kell elemezni, és bár sokféle érték hat, a legfontosabbak: a nemzet szuverenitása, az egyén szabadsága, a tulajdonhoz való jog és a hit szabad vállalása.
Fő kutatási területe a második világháború alatti antihitlerista nemzeti ellenállás története, az 1944–1956 közötti időszak magyar politikatörténete, az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő megtorlás története. Mintegy tizenöt könyv és száz tanulmány szerzője, mégis úgy véli: a Rákosi-diktatúráról, Recskről, ötvenhatról nem tan-könyvszagúan kell tanítani. Kitüntetései között van a Mindszenty-emlékérem (2005), a Józsefvárosi Becsületkereszt (2010) és az 56-os emléklap (2011). 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét, s 2022-tól a Széchenyi-díjnak is birtokosa.
Munkássága részben megyénkhez kötődik. Olvasókönyv címmel ő állította össze azt a visszaemlékezés-gyűjteményt, amely 1956 somogyi forradalmárait szólaltatta meg. Megpróbáltam visszaadni az ő saját 56-jukat, az ő igazságukat – mondta. – A vidéki ember éppúgy részese a forradalomnak, mint az, aki a barikádokon harcolt. 56 mindenkié, aki tett az országért. A kötet a Püski Kiadó gondozásában látott napvilágot 1997-ben.
Többször mondott október 23-i emlékbeszédet a megyében: 2003-ban Tabon, 2011-ben és 2015-ben Kaposváron. A forradalom a magyarság élni akarásáról szólt, s világtörténelmi jelentőségű eseménynek számított – fogalmazott utóbbi alkalommal a Nagy Imre-szobornál rendezett ünnepségen. 2006-ban ötvenhatos kiállítást nyitott meg, 2010-ben pedig Nagy Imre és a forradalom címmel tartott nagy sikerű előadást a megyei és városi könyvtárban, 2008-ban a kommunizmus áldozataira emlékező rendezvény szónoka volt Kaposváron.
Történészi munkájának homlokterében az 1956-os forradalom áll, amelynek kutatásával, a tények feltárásával küldetést is teljesít. 1956 nélkül a nemzet nem tartana ott, ahol ma – állítja. – Meggyőződésem, ha az igazságot mondjuk el, ha kell, többször is és többféle formában, akkor annak közösségformáló ereje és emlékezetpolitikai hozadéka lesz.
M. Kiss Sándort az vezérli, hogy megtisztítsa közös emlékezetünket a tévedésektől, s így méltó büszkeséggel, de a reális ítéletalkotás jogos reményében lapozhassuk fel történelmünk fejezeteit. Azon dolgozik, hogy a közös múlt valamennyiünk barátja, támasza és erőforrása legyen.
A történésszel készült interjút idekatintva találja: https://kaposvarmost.hu/videok/kaposvar-most/2023/10/23/m-kiss-sandor-nem-en-kerestem-56-ot-hanem-56-kopogott-be-hozzam.html
