Kaposvárra érkeznek a Seuso-kincsek

2017. 12. 11., hétfő, 13:45

Mielőtt a páratlan műtárgyegyüttes elfoglalná végső helyét a Magyar Nemzeti Múzeumban, hat vidéki múzeumban is bemutatkozik, Kaposvár a harmadik állomása lesz ennek a reprezentatív kiállítás sorozatnak. A Seuso-kincseket a Fő utca 12. szám alatti Anker-házban mutatják majd be december 29-től - hangzott el a hétfő délelőtti sajtótájékoztatón.

A múzeum szakemberi kérik, hogy időben foglalják le látogatási időpontjukat és vásárolják meg előre jegyeiket a múzeumban vagy a seuso.smmi.hu információs felületen. A kiállítással kapcsolatban érdekességeket, bővebb információt találhatnak az esemény Facebook oldalán.

Szita Károly polgármester a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar kormány és a város összefogásával, 23 millió forintba kerül a kiállítás megrendezése, így a látogatók kedvezményes áron 600 forintos, a diákok 300 forintos belépőjegy megvásárlásával tudják megtekinteni a tárlatot.

Seuso-kincs

A Seuso-kincs a 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz) összefoglaló neve. A gondosan elrejtett, páratlan történeti információkat is hordozó régészeti lelet az 1970-es évek közepén került elő a Balatonhoz közeli Polgárdi környékéről. A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, egy aranyozott ezüsttál latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt.

A Seuso személynév eredetéről az egyik vélekedés a római névkutatás elismert szaktekintélyének Mócsy Andrásnak egy tanulmányából származik, amely szerint az a pannoniai kelta őslakosság névadásából eredeztethető nem latin személynév. A felirat érdekessége, hogy a szöveg kezdete és vége közé koszorúval keretezett korai keresztény jelképet, egy Krisztus-monogramot véstek, ami a kincs eredetének időpontjára utaló jelkép és a pontos kormeghatározást segítheti. Dr. Nagy Mihály és Dr. Tóth Endre a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai szerint a Krisztus-monogramot az i. sz. 4. század előtt nem véshették fel a tálra, mivel az csak I. Constantinus római császár uralkodása (i. sz. 306–337) alatt keletkezett. Szilágyi János György művészettörténész lokalizálta a lelet feltételezhető előtalálásának helyét, mikor felfedezte, hogy a tál vésetei között szerepel a Pelso felirat, ami latinul a Balaton elnevezése.

További videóink. Ezeket látta már?