Csúszni vagy nem csúszni? Ez itt a kérdés!

2017. 01. 02., hétfő, 18:18

Hetek óta ostromolják a Desedát a téli sportok szerelmesei. A tó vize ugyanis sok helyütt vastagon megfagyott. Hivatalosan nincs kijelölve csúszkálásra terület, de hát minek is ilyenen gondolkodni, amikor a jég - látszólag - szuper. Megnéztük, valóban az-e.

Mivel nincs kijelölt terület a korcsolyázásra, megkérdeztük a rendőrséget, büntetik-e azokat, akik rámennek. Röviden: nem, de vannak szabályok, amiket be kell tartani.

Van ugyanis egy jogszabály, ami mindent tartalmaz (ha nem szeretne jogi maszlagot olvasni, görgessen lejjebb, ott összefoglaltuk).

A szabad vizek jegén való tartózkodás alapvető szabályait a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet határozza meg, más jogi szabályozás a jégen tartózkodással kapcsolatban jelenleg nincs. Az említett rendelet alapján:

5. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.
(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.
(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:
a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
c) kikötők és veszteglőhelyek területén;
d) folyóvizeken.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását - jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából - végző szakszemélyzet tevékenységére.
6. § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.
(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.
(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.

A leginkább fontos gyakorlati szabályokat így lehetne összefoglalni:

  • jégen csak akkor tartózkodjunk, ha a jég nem olvad, nem mozog, kellő vastagságú (az egyéntől, vagy a csoport nagyságától függ)
  • ne menjünk kikötők vagy egyéb mélyvizű területek feletti jégre, mert az fokozottan veszélyes,
  • járművel ne hajtsunk a szabad vizek jegére,
  • a parttól ne távolodjunk el nagyon, mert drasztikusan csökkenhet a belátható jégfelület, így nem látjuk csak a hozzánk közeli területeket, és esetleg a szabad vízterületek, vagy heterogén jégterületek elzárnak minket a kijutási lehetőségtől,
  • soha ne tartózkodjunk egyedül a jégen,
  • ne tartózkodjunk a jégen éjszaka, vagy korlátozott látási viszonyok között, mert a láthatóságunk és a saját észlelésünk szinte a minimumra csökkenhet,
  • legyen nálunk feltöltött mobil telefon, egy esetleges baleset, vagy elesés során bekövetkezett egyéb súlyos sérülés esetén a segélyhívásra (1817-es vízi segélyhívó, vagy a 112-es segélyhívó telefonszám),
  • soha ne aludjunk el a jégfelületen.

A víziközlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13 /1996.(VI.28.)BM. rendelet 2. §. d, bekezdésében foglaltak alapján a vízirendészet rendőri szervei ellenőrzik a szabad vizek jegén tartózkodás szabályainak megtartását.

Abban az esetben, ha a rend őrei szabálysértést észlelnek (tehát valaki a fent leírt 46/2001.BM. rendeletben foglalt szabályokat megszegi) a 2012. évi II. törvény 202.§.-a alapján jégen tartózkodás szabályainak megszegése szabálysértés miatt figyelmeztetik, helyszíni bírságolják (ötezertől ötvenezer forintig) vagy szabálysértési feljelentést tesznek ellene, amely ötezertől százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A jégen tartózkodás során bekövetkező balesetek megelőzése érdekében az enyhébb esetekben figyelmeztetést alkalmaznak, és csak a komolyabb vagy visszatérő esetekben alkalmaznak súlyosabb szankciót, az eljárásaik során a tájékoztató, figyelemfelhívó, figyelmeztető jelleg dominál - tudtuk meg Orbán Zoltántól, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől.