Magyar Elektra: görög tragédia, nagyon mai felfogásban

2014. 11. 21., péntek, 00:13

Az eredeti Szophoklész-drámát Bornemisza Péter nyomán Háy János írta újra, azaz a Szophoklész-féle Elektra-történetet kapjuk Bornemisza nyelvújítás előtti nyelvezetét megidézve, de érthetően. A szöveg új, a történet régi. Bemutató a színházban.

Húsz éve már, hogy Klütaimnésztra királyné megölte férjét, és hatalmát élvezve boldogan él az új királlyal, Aigiszthosszal. Az udvarban él lánya, Elektra is, aki bosszúra éhesen várja - úgy tűnik: hiába -, hogy messzi földre menekített testvéröccse, Oresztész visszatérjen, s bosszút álljon.

Ám a húszéves évforduló tragikus fordulatokat rejt: Oresztész tanítójával, mesterével hazaindul, hogy sorsa rá mért feladatát bevégezze, s bosszút álljon apja haláláért. Hogy a gyanút elterelje, megtéveszti az udvart, és saját halálhírét kelti. Elektra összeomlik, Klütaimnésztra felszabadultan ünnepel – hogy aztán végzetébe, fia tőrébe rohanjon.

A görög történet Háy János új drámájában is ugyanoda fut: bosszúra bosszú következik, vért vér követ, egyik igazságot váltja a másik igazság – és ennek talán soha nincs vége…

Bemutató a Csikyben, 2014. november 21-én.

Riport Horváth Csaba rendezővel:

Eredetileg nem a rendezői székben ültél, hanem a színpadon táncoltál. Milyen utat jártál be a kettő között?

Valóban, 1987-ben az Állami Balett Intézet néptánc tagozatán végeztem, majd a Honvéd Együttesben táncoltam. Ezután vadvizekre eveztem és különböző független társulatoknak voltam tagja táncosként és koreográfusként egyaránt. Az évek során pedig kialakult bennem a vágy, hogy olyan színházat csináljak, amiben a tánc ereje más dimenzióban mutatkozik be, ilyen a saját társulatom, a Forte Társulat is. Felkérésre rendezőként is dolgozom, és a vágy él bennem, hogy táncosként is újra színpadra állhassak, de a jelenlegi elfoglaltságaim mellett ez egyelőre csak vágy marad.

A karrierépítésed során külföldön is dolgoztál, bejártad Európát és az Egyesült Államokban is megálltad a helyed, nem is akárhogyan…

Táncosként és koreográfusként nagyon sokat utaztam a kontinensen, nyolc évig voltam a Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetője. Az USA-ban a bostoni Harvard Egyetemen tanítottam, ahol a dráma tagozaton tartottam színészeknek mozgáskurzust. Ezek mind nagy lehetőségek voltak, hiszen nem árt az embernek, ha kinyílik előtte a világ és megtapasztalja, hogy más országokban, kultúrákban hogyan működik a színház intézménye.

Kaposváron a Magyar Elektra című tragédiát rendezed, aminek november 21-én lesz a bemutatója. Mit lehet és kell tudni a darabról?

Az eredeti Szophoklész-dráma története szerint Klütaimnésztra királyné megöli a férjét, hogy a szeretőjével élhessen. Lánya, Elektra bosszút fogad és 20 év elteltével is arra vár, hogy megtorolhassa apja halálát. Öccsére számít, hogy véghezvigye a tervét, aki két évtized múlván haza is tér és beteljesíti a bosszút.

Először az 1500-as évek derekán jelent meg az Elektra magyarul, méghozzá Bornemisza Péter fordításában. Kinek az átiratában kerül színpadra a Csikyben?

A Bornemisza-fordítás alapján Háy János, kortárs magyar író írta át a szöveget úgy, hogy megtartotta a nyelvújítás előtti nyelvezetet. Mindezt úgy tette, hogy megmaradt a középkori magyar nyelv íze, de közben a mai ember számára is érthetővé tudta formálni.

A tragédia nem könnyű műfaj, fogékony rá a közönség?

Minden a tálaláson múlik, én igyekszem úgy dolgozni, hogy a különböző színpadi, színházi kifejezési formák egy nyelvvé tudnak alakulni, ahol a tánc, a zene, a vizualitás, a textúra erősítik egymást és segítik megérteni a történetet. Ilyen lesz a kaposvári Elektra is.

A Magyar Elektra a színészi munkát tekintve sem egyszerű darab, milyen volt a kaposvári színészekkel dolgozni?

Nagyszerű társulat, értelmesek, fogékonyak, alázatosak és nagyon munkabírók. Mindezt minden elfogultság nélkül állíthatom. Jobbnál jobb színészekkel dolgozhattam együtt, így a végeredmény igazi csapatmunkának köszönhető.

További videóink. Ezeket látta már?